118 cikk rendezése:
111. cikk / 118 Garantált bérminimum – többes munkakörben
Kérdés: A sógorom rendelkezik a munkaköréhez szükséges szakmunkásvégzettséggel. Nem akarják neki kifizetni a garantált bérminimumot, mert nem mindig csak azt a munkakört látja el. Most alá akarják vele íratni, hogy beleegyezik, amennyiben a munkaidejének kevesebb mint 50%-ában látja el az eredeti munkakörét, akkor arra a hónapra nem kapja meg a szakmunkás-minimálbért. Megtehetik ezt?
112. cikk / 118 Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
113. cikk / 118 Kölcsönzött munkavállaló bére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Kérdésem, hogy a garantált bérminimumot kell-e fizetnünk olyan munkakörben, ahol a középfokú végzettség előírás, de a kölcsönbevevő csak minimálbért akarna fizetni?
114. cikk / 118 Szakképzettséget igénylő munkakör megállapítása
Kérdés: Szakképesítéssel rendelkezők garantált bérminimumának alkalmazása kötelező-e annál a munkavállalónál, aki takarítói munkakörben van alkalmazva, s most OKJ-s tanfolyamon takarítói szakképesítést szerzett? Tudomásom szerint törvény nem írja elő, hogy munkaköréhez ez a szakképesítés kötelező. A munkáltató sem tette kötelezővé a képesítés megszerzését, meglétét. Tehát egyedül csak a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy figyelembe veszi-e ezt a képesítést vagy sem.
115. cikk / 118 Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?
Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
116. cikk / 118 Szakmunkástanuló – juttatások a gyakorlati képzés keretében
Kérdés: A tanulók részére milyen juttatásokat adhat a gyakorlati képzésről gondoskodó egyéni vállalkozó? A tanuló gyakorlati képzésével összefüggésben a foglalkoztatónak van-e az APEH felé valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége?
117. cikk / 118 Pályakezdő foglalkoztatása – meddig "Start"-olhat?
Kérdés: Idén végző, 29 éves főiskolai hallgatót szeretnénk felvenni Start kártyával ügyfélszolgálati munkakörbe. Az állásinterjún kiderült, hogy már rendelkezik munkatapasztalattal, mert főiskola alatt is dolgozott ilyen területen. Kaphat-e Start kártyát ebben az esetben a pályakezdő? A munkáltatót megilletheti-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény, ha a pályakezdő 30. életévét betölti a foglalkoztatás első évében? Korlátozott-e a Start kártyás foglalkoztatott részére kifizetendő jövedelem mértéke?
118. cikk / 118 Fegyelmi szabályzat – büntetésként alapbércsökkentés
Kérdés: Egy munkavállalónkkal szemben a kollektív szerződésben foglalt házi fegyelmi szabályzat szerint 10 százalékos személyialapbér-csökkentést alkalmaztunk két hónapra. Kollektív szerződésünk a munkavállaló bérpótlékait a személyi alapbér százalékában adja meg. Ez azt jelenti, hogy a következő két hónapban a bérpótlékokat is a csökkentett összeg alapján kell kiszámolni? Ráadásul ugyanazon fegyelmi vétség miatt további két munkavállalóval szemben is ezt a büntetést szabtuk ki, de mivel ők nem műszakban dolgoznak, nem is jogosultak bérpótlékra. A munkavállaló azt sérelmezi, hogy "műszakosként" súlyosabb büntetést kapott (több bértől esett el) ugyanazért a vétségért. Érvényesíthet-e valamilyen igényt?
