Közlekedési szabálysértés – a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatót ért kárért, azaz a gyorshajtás miatti bírságért.A munkáltató a kártérítés iránti igényét a bírói út mellett – a minimálbér háromszorosát meg nem haladó mértékig – írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a felvett cafeteriajuttatás arányos összegét, amennyiben azt a munkavállaló önkéntesen nem hajlandó visszafizetni, a munkáltató a minimálbér háromszorosát meg nem haladó összegben az általa a munkavállalóhoz intézett fizetési felszólítással [Mt. 285. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkabérből való levonás – a ki nem fizetett étkezési díj

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje nem fizeti ki az üzemi étkeztetés igénybevétele miatt fizetendő étkezési díjat. A munkáltató az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése alapján nyilatkozatot készít, amelyben az érintett személy hozzájárul ahhoz, hogy az étkezési díj tartozásának összegét munkabéréből levonhassa. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérrészt kell érteni [Mt. 294. § (1) bek. j) pont].Ha a munkavállaló nem járulna hozzá a levonáshoz, a munkáltató – a minimálbér háromszorosát meg nem haladó – követelését írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti. A felszólításban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.], ha van rárendelkezésre álló fedezet.Ugyanakkor, ha a cégvezető az Mt. 188. §-a szerintivezetőnek minősül, akkor csupán a minimálbér kétszeresét el nem érő, hathaviátlagkeresetet meg nem haladó munkabér és bér jellegű követelése tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.