Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Bár az eset alapján a munkáltató nevében kizárólag a régióvezető járt el, az ő magatartásának és a munkáltató eljárásának minősítése közé nem tehető egyenlőségjel. A Kúria egy eseti döntésében kifejtette, hogy hiába minősül a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Azonnali hatályú felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: Munkavállalónk a kollégáival és felettesével sajnálatos módon rendszeresen nem megfelelő hangnemet használ. Arra is volt példa, hogy feletteseivel lekezelő módon és tiszteletlenül, durván kommunikált. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással arra hivatkozva, hogy a munkáltató elveszítette a bizalmát, és ezek a magatartások, kötelezettségszegések a munkaviszony további fenntartását nem teszik lehetővé [Mt. 78. § (1) bek. b) pont], vagy az ilyen típusú munkavállalói magatartások csak az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjába illeszkednek, azaz lényeges kötelezettség jelentős mértékű és szándékos megszegésének minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...indokok megfeleljenek az a) vagy a b) pontban rögzített esetek valamelyikének. Az azonnali hatályú felmondás indokolásában használt minősítés ugyanis nem köti a bíróságot. Ezen túlmenően a bizalomvesztés és a kötelezettségszegések között sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Minősíthetetlen hangnem következményei a munkahelyen

Kérdés: Egy évtizede nálunk dolgozó munkavállalónk sokszor minősíthetetlen hangnemben beszél azokkal a kollégáival, akik a véleménye szerint szakmai szempontból nem jártak el helyesen, vagy hibáztak a munkájuk során. Az is előfordul nemegyszer, hogy emberi méltóságukban is megsértve őket, személyeskedő hangnemben kritizálja a neki nem tetsző (egyébként teljesen elfogadható) öltözködési szokásaikat. A munkáját egyébként jól végzi, az ügyfelekkel udvarias. Mivel volt már olyan kollégánk, akinek a távozása mögött az említett munkavállaló viselkedése állt, és újabban többek is jelezték, hogy amennyiben nem változik a viselkedése, ők is kénytelenek lesznek megszüntetni a munkaviszonyukat, mert nem bírják a munkahelyi légkört, a munkavállaló említett magatartása megalapozhatja-e a munkáltatói felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...olyan magatartásnak is tekinthető, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 78. § (1) bek. b) pont] (lásd ez utóbbi minősítéssel kapcsolatosan a Kúria Mfv.X.10.146/2020. számú határozatát, amely ugyan közalkalmazotti jogviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Szociális dolgozó továbbképzése

Kérdés: 57 éves szociális dolgozó vagyok. Munkáltatóm továbbképzésre kötelez. Vonatkozik rám az Nkt. 62. §-ának (2) bekezdése? Most belső képzésnek nevezték át, cégem pszichológusa tartaná.
Részlet a válaszából: […] ...aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint a cég iratanyagát és az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Működési bizonyítvány kiadása és annak tartalma

Kérdés: Munkaviszonyomat rendes felmondással kívánom megszüntetni. Szeretném, ha a munkáltatóm olyan ún. működési bizonyítványt állítana ki számomra, amely egyfajta "ajánlólevélként" a munkám értékelését is tartalmazza. Megtagadhatja-e a munkáltató a működési bizonyítvány kiadását? Mit tehetek akkor, ha szándékosan valótlan jellemzést ad?
Részlet a válaszából: […] ...azértékelés tartalmát azonban nem szabhatja meg. Mindezzel együtt a munkáltatójellemzésének meg kell felelnie a valóságnak, vagyis a minősítésnek valóstényeken kell alapulnia, és az ezekből levont okszerű következtetéseket kellmagában foglalnia. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.