14 talált cikk a polgármester , munkáltató , minősítés kifejezésre

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?

Kérdés:

A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.

Kérdés: Az egyik köztisztviselő közel egy éve folyamatos táppénzen van, személyi illetményben részesült eddig. Ha a múlt évben nem volt teljesítményértékelése, vissza kell venni a személyi illetményt, és újra át kell állítani a besorolás szerinti illetményt neki? A GYED-en lévő kolléganőnknek 25%-kal el van térítve az illetménye. Neki is vissza kell állítani az illetményét az eredeti besorolás szerinti illetményre, mivel neki csak fél év értékelése volt?

Kérdés: Egy bölcsőde intézményvezetője közalkalmazotti jogviszonyban áll. Az intézményvezető tárgyhavi alapilletményen, vezetői pótlékon, szociális ágazati összevont pótlékon kívül fenntartó által garantált illetményemelést is kap 2011 óta folyamatosan, melyet a polgármester adományozott részére. 2023-ban 40 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult az intézményvezető. A jubileumi jutalom összegébe a tárgyhavi alapilletményen kívül a fenntartó által garantált illetményemelés összegét is bele kell számítani?

Kérdés: Az önkormányzat hivatalához 2022. január 1. napjával köztisztviselői státuszba új kolléga került felvételre. Mivel munkájával elégedett, a jegyző el kívánja téríteni az új kolléga illetményét 2022. március 1. napjától. A Kttv. 133. §-ának (3) és (10) bekezdései, illetve a (11) bekezdésben foglalt kivételekre is tekintettel, megítélésünk szerint az eltérítés akkor sem lehetséges, ha a ledolgozott két hónapra tekintettel év közbeni teljesítményértékelésre kerül sor. Van-e egyéb mód az illetménye év közben történő növelésére?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. A munkáltatóm 2022. március 1-jétől személyi illetményt állapított meg részemre 350 000 Ft összegben. (2020. április 1-jétől "soros előrelépés" keretében II. besorolási osztály 14-es fokozatba léptem, 50%-os illetményeltérítéssel, nyelvvizsgapótlékkal együtt az illetményem 327 000 Ft.) 2022. április 1-jétől a "soros előrelépés" keretében II. besorolási osztály 14-es fokozatból 15-ös fokozatba sorolás esetén az 50%-os illetményeltérítéssel és a pótlékokkal együtt az illetményem 390 000 Ft lenne. A munkáltatóm március 1-jével megszünteti az 50%-os illetményeltérítést, és személyi illetményt ad, hogy kevesebb legyen a munkabérem. Én ezt rendkívül igazságtalannak tartom. (Az 50%-os illetményeltérítést 2014. március 1-jétől kaptam, tehát 8 éven keresztül, melyet éppen most szüntet meg.) Nem jogellenes az, hogy a 2022. március 1-jétől adott személyi illetményem alacsonyabb lesz a 2022. április 1-jétől "járó" besorolás szerinti illetmény összegénél?

Kérdés: A GYED-ről visszatérő személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselő 2021 decemberében kíván a munkába visszaállni. A CSED és GYED időszak alatti szabadságát 2022 februárjáig kívánja kivenni, majd utána 6 órában szeretne dolgozni. Decemberben az illetmény 6 órára történő módosításánál a besorolás szerinti illetményét vagy a két évvel korábban megállapított személyi illetményét kell alapul vennünk?

Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?