Telephelyek közötti utazás minősítése gépjárművezetők esetén

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Az adójogi rendelkezések értelmében kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Meleg üzemi minősítés

Kérdés: Vállalatunknál új, modernebb hőkezelő üzem épült, amelyben sokkal komfortosabb a munkavégzés. Ugyanakkor a vállalat vezetése erre hivatkozva meg akarja szüntetni azokat a kedvezményeket, amelyek a meleg üzemi környezetben dolgozóknak eddig jártak. Milyen kritériumai vannak a meleg üzemmé nyilvánításnak? Milyen feltételekkel vonhatja meg a munkáltató az eddig biztosított meleg üzemi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jogi szabályozását a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Ennek 7. § (8) bekezdése szerint 24 °C (korrigált) effektív hőmérséklet felett beszélünk meleg munkahelyről. A rendelet szerint meleg munkahelyen a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Bérpótlékra jogosultság hétvégi nyitva tartás esetén

Kérdés: A hétfőtől vasárnapig (naponta reggel 6 órától este 9 óráig) nyitva tartó dohánybolt alkalmazottjának hétvégére kell-e bérpótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...heti 7x15, azaz 105 órában végzi a tevékenységét, tehát több műszakos tevékenység keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik e minősítés alapján is jogosultak lennének a vasárnapi pótlékra.Önmagában a szombati rendes munkaidőben történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Munkaszüneti nap díjazása

Kérdés: Ha jól értelmezzük, 2012. július 1. után a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalónak csak akkor kell a munkaszüneti napra munkabért fizetni, ha azon a napon munkavégzésre beosztották. Erre a napra megilleti a tényleges munkavégzése alapján járó bére, a távolléti díja és a munkaszüneti napi pótlék is, vagy csak a munkavégzése alapján járó bére és a munkaszüneti napi pótlék fizetendő? Ha nincs beosztva erre a napra, akkor is ki kell fizetni neki a munkaszüneti napra a távolléti díjat? 2012. augusztusban mindenkinek 22 napot kell dolgoznia, teljes munkaidős esetén 22 x 8 = 176 óra, az általános munkarendben dolgozó órabéresnek és teljesítménybéresnek ezenfelül jár a munkaszüneti napra a távolléti díj is, tehát összesen 184 órára kell munkabért fizetni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...csökken a teljesítendő munkaideje. Augusztus 20-a idén hétfőre, azaz az általános munkarend szerinti munkanapra esett, e nap munkaszüneti minősítésének hiányában 22 helyett 23 munkanapot kellett volna munkavállalóiknak dolgozniuk. Miután emiatt csökkent az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...amely akönnyűipari termékek gyártása során bekövetkező termelésingadozást nem minősítiolyan objektív indoknak, amely az idénymunka minősítésére alapot adhat. Ezttámasztja alá az is, hogy a cégnél egész évben folyik a termelés. Nemállapítható meg az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.