7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Felmondás – a minősítés vitatása miatt a közegészségügyben
Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?
2. cikk / 7 Minősíthetetlen hangnem következményei a munkahelyen
Kérdés: Egy évtizede nálunk dolgozó munkavállalónk sokszor minősíthetetlen hangnemben beszél azokkal a kollégáival, akik a véleménye szerint szakmai szempontból nem jártak el helyesen, vagy hibáztak a munkájuk során. Az is előfordul nemegyszer, hogy emberi méltóságukban is megsértve őket, személyeskedő hangnemben kritizálja a neki nem tetsző (egyébként teljesen elfogadható) öltözködési szokásaikat. A munkáját egyébként jól végzi, az ügyfelekkel udvarias. Mivel volt már olyan kollégánk, akinek a távozása mögött az említett munkavállaló viselkedése állt, és újabban többek is jelezték, hogy amennyiben nem változik a viselkedése, ők is kénytelenek lesznek megszüntetni a munkaviszonyukat, mert nem bírják a munkahelyi légkört, a munkavállaló említett magatartása megalapozhatja-e a munkáltatói felmondást?
3. cikk / 7 Egészségügyi alkalmatlanság megállapításának kérdései
Kérdés: A keresőképtelen munkavállaló táppénzjogosultsága lejárt, és betegségének súlyossága miatt nagy valószínűséggel már nem várható, hogy a háziorvos keresőképessé nyilvánítja a jövőben. Keresőképtelenségére tekintettel a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosa sem tudja megvizsgálni, alkalmatlannak nyilvánítani munkakörében a munkavállalót, ebből következően a munkáltató számára nincs felmondási ok sem, ami alapján munkáltatói felmondásra kerülhetne sor, álláspontunk szerint. Az ebben a helyzetben lévő keresőképtelen munkavállaló a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak érdekében nyújtott be kérelmet az illetékes járási hivatalhoz. Ennek az eljárásnak a keretében, az ezen szerv által kiállított orvosi vélemény megállapítja a munkavállaló össz-szervezeti egészségkárosodásának és egészségi állapotának százalékos mértékét, valamint a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye is a munkáltató rendelkezésére áll a megváltozott munkaképesség minősítéséről, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához. Ezen dokumentumokra hivatkozással azonban a munkáltató foglalkozás-egészségügyi orvosának véleménye hiányában a munkáltató jogszerűen szüntetheti-e meg egészségügyi alkalmatlanságra történő hivatkozással a munkaviszonyt?
4. cikk / 7 Pedagógus II. fokozat megszerzése nyugdíj előtt
Kérdés: 1960-ban születtem, pedagógus vagyok. 2025-ben mehetek nyugdíjba, 65 évesen. Érvényes-e rám 5 évvel a nyugdíj előtti védett kor? Kötelezhetnek-e a Pedagógus II-be való átsoroláshoz szükséges minősítő vizsgára, vagy maradhatok a Pedagógus I. besorolásban?
5. cikk / 7 Munkaviszony-megszűnés munkaszerződés-módosítási ajánlat elutasítása miatt
Kérdés: Egy állami közműcégnél dolgozom 2010. október 18-tól. A közeljövőben megszűnik a munkaköröm, azonos szervezeten belül más munkakörbe helyeznek, amelynek HAY-szintje eggyel alacsonyabb, mint a jelenlegi, ezért a fizetés sávom csökken. A tényleges fizetésem nem csökken, mert most magasabb, mint az eggyel alatta lévő (leendő) sávban. Ezt úgy értelmezem, hogy visszaminősítésre kerülök, ami visszalépés számomra. Ha nem fogadom el a felajánlott munkakört, az indokolható-e ezzel, illetve számíthatok-e végkielégítésre a várható munkaviszony-megszűnéssel?
6. cikk / 7 Munkaviszony-létesítési feltétel – a leltárfelelősségi megállapodás megkötése
Kérdés: Munkavállaló alkalmazásának feltétele lehet-e a leltárfelelősség vállalása? Amennyiben igen, akkor a munkáltatónak van arra lehetősége, hogy arra hivatkozással szüntesse meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, hogy az adott munkakört olyan munkavállalóval szándékozik betölteni a továbbiakban, aki a vele meghatározott tartalom szerinti leltárfelelősségi megállapodást köt? Álláspontunk szerint ilyen esetben "minőségi cseréről" lenne szó. Azt is szeretnénk tudni, hogy arra van-e lehetőség, hogy ha egy munkavállaló munkakörét a felek közös megegyezéssel kívánják módosítani, akkor a munkáltató az új munkakör vonatkozásában írja elő feltételként a leltárfelelősség vállalását? Ezen túlmenően abban is kérjük állásfoglalásukat, hogy amennyiben a munkáltató jogszerűen szabhatja feltételként a leltárfelelősség vállalását a jogviszony létesítéséhez, akkor mi a jogi helyzet, ha a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást az Mt. 184. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondja? Ez lehet felmondás jogszerű indoka?
7. cikk / 7 Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben
Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?