Távolléti díj mértéke munkaidő- beosztás hiányában

Kérdés: A távolléti díjat, ha a munkavállalónak a távollét tartamára nem volt beosztása, 2013-tól az új Mt 151. §-a szerint kell számítani. Milyen esetek lehetnek ezek, mert akinek műszakpótléka, készenléte stb. van, azon munkavállalónak biztosan van munkaidő-beosztása is? Mikor nincs beosztása a dolgozónak? Például az általános (5/2) munkarend esetén? Vagy a végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díjat kell így számítani? A kollektív szerződés alapján lehet-e a 2013-tól a távolléti díj számításánál továbbra is növelő szorzókat alkalmazni munkaidő-beosztás esetén? Mi háromféle műszakpótlékot használunk, és a szabadság, de főként a betegszabadság díjazásának számítása a 147. § alapján nagyon bonyolult.
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az Mt. 151. §-át ugyanakkor csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkavégzés esetére, éjszakai munkavégzés esetére, illetve ha a törvény által előírt feltételek fennállnak, a munkavállalót műszakpótlék is megilletheti.Vasárnapi pótlékra az a munkavállaló jogosult, aki több műszakos tevékenység keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Műszakpótlék készenléti időre

Kérdés: A szerelőink készenlétre vannak beosztva. Készenléti időre, amikor nem végeznek munkát, csak rendelkezésre állnak, 40% készenléti díjat kapnak. Az új Mt. 144. §-a szerint műszakpótlék jár-e, ha igen, hány százalék?
Részlet a válaszából: […] ...jár [Mt. 144. § (2) bek.], és csak ebben az esetben kell a munkavállaló számára – amennyiben annak feltételei fennállnak – a műszakpótlékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...vegyesteljesítménybér, ahol az időbérrész alacsonyabb az alapbér összegénél; c) a törvény szerinti bérpótlékokat, amelyek a műszakpótlék,az éjszakai pótlék, az ügyeleti pótlék és a készenléti pótlék (új Mt. 149-151.§).A távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Bérpótlék beépítése az alapbérbe

Kérdés: Az új törvény értelmezése szerint 2012. július 1-jétől munkaszerződéssel az alapbérbe építhető a vasárnapi pótlék. Azt olvastam, hogy csak a vasárnapi pótlék alapbéresíthető, a munkaszüneti napi pótlék nem. Júliustól munkaszerződés-módosítással beépítjük a műszakpótlékot, az éjszakai és a vasárnapi pótlékot az alapbérbe, de ha engedi a törvény, akkor a munkaszüneti napi pótlékot is beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óraközötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék(műszakpótlék) jár (új Mt. 141. §). A munkavállalónak – a műszakpótlékrajogosult munkavállalót kivéve – éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően alkalmazni akölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállalóvonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésértjáró díjazás, továbbá az ügyelet, készenlét díjazása tekintetében, ha–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...történik, amelyre a délutáni műszakban tizenöt, az éjszakaiműszakban történő munkavégzés esetén harminc százalék a műszakpótlék mértéke.Amennyiben a megszakítás nélküli munkarend megállapítható, a munkavállalót adélutáni műszak után további öt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
3
4