9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira
Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
2. cikk / 9 Munkabért terhelő tartozás – az igazolás hiánya
Kérdés: Mi a teendő, ha a munkavállaló az előző munkahelyéről nem hoz igazolást, hogy van-e tartozása, letiltása?
3. cikk / 9 Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
4. cikk / 9 Végrehajtás foganatosítása akadályának bejelentése
Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetésletiltásáról kapott a cégem levelet. Az érintett munkavállalót heti egy órában foglalkoztatjuk, a fizetése bőven a bizonyos 28 500 Ft alatt van. Ebben az esetben mi a teendőm? Milyen formában kell a végrehajtót tájékoztatnom? Van erre hivatalos formanyomtatvány?
5. cikk / 9 Tartozásigazolás bekérésének kötelezettsége
Kérdés: Az adós megszüntette a munkaviszonyát, a munkáltató kiadta a tartozásigazolást az adósnak. Viszont az új munkáltatója nem kérte be a munkáltatói igazolást; az adós három hónapon belül megszüntette a munkaviszonyát, és a munkáltató nem adott ki a munkavállalónak tartozásigazolást, mert nem tudott arról, hogy a munkavállalójuk adósként szerepel. Ezzel a trükkel sokan élnek, és meg tudnak szabadulni a bérből letiltás folytatásától. Kinek a feladata az, hogy feltárja, melyik munkáltató vette fel szabálytalanul a munkavállalóját úgy, hogy nem kérte be a tartozásigazolást, és lehet-e az ilyen munkáltató felelős?
6. cikk / 9 Levonásmentes munkabér fogalma
Kérdés: A levonásmentes munkabér fogalmát hogyan kell értelmezni?
7. cikk / 9 Munkabérből letiltás sorrendje
Kérdés: Ugyanazon jövedelem ellen több letiltás érkezik azonos okból, de nem ugyanazon a napon. Ebben az esetben meg kell osztani a rendelkezésre álló letiltható összeget a letiltások között (33% + 17%)? Vagy amelyik előbb érkezett, azt kell kielégíteni teljes mértékben, és csak utána jön a következő? Mit jelent pontosan az, hogy "lehetőség van arra, hogy a mindenkori minimálnyugdíj ötszörösét meghaladó teljes összeget letiltsák"? Ezt ki dönti el?
8. cikk / 9 Letiltás külföldi munkavégzés esetén
Kérdés: Külföldön vállalt munka esetén hogyan érvényesíthető a letiltás?
9. cikk / 9 Munkabérből letiltások sorrendje
Kérdés: Az 1994. évi LIII. törvény 65. §-a több egyenrangú letiltás (végrehajtó által) esetén, a nettó munkabér 50%-nak levonását írja elő. Jól gondoljuk-e, hogy ha négy egyenrangú letiltás van, akkor az első letiltásnál 33%-ot, a másodiknál 17%-ot foganatosítunk, a harmadik és a negyedik letiltást már nem tudjuk levonni, csak előjegyezni és nyilvántartásba venni?