Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...belül kellett volna előterjesztenie [Mt. 287. § (1) bek. a) pont]. A munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodásban szereplő joglemondás – amennyiben az egyéb oknál fogva nem érvénytelen – megítélésünk szerint kiterjed erre a kérdésre is, ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott felmentése

Kérdés: Közalkalmazottunk az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően továbbra is alkalmazásunkban maradt. Most úgy döntött, hogy vissza szeretne vonulni, és kérte, hogy felmentéssel szüntessük meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Kötelesek vagyunk-e erre? Mi történik akkor, ha ebbe nem "megyünk bele"?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató úgy dönt, hogy nem kívánja felmenteni a közalkalmazottat, aközalkalmazottnak ettől még továbbra is lehetősége van lemondással megszüntetnia jogviszonyát, feltéve hogy határozatlan időre alkalmazták, mivel ahatárorozott idejű közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Prémium – a kifizetés esedékessége és a joglemondás

Kérdés: Munkaviszonyom április 1-jével közös megegyezéssel megszűnt. A megállapodás szerint "a felek kölcsönösen kijelentik, hogy a munkaviszonyból eredő minden igényüket kielégítettnek tekintik, és további követeléseket egymással szemben nem támasztanak". Az április havi bérelszámolásokban munkáltatóm bruttó 228 000 Ft prémiumban részesítette három kollégámat, akik az első negyedévben teljesítették az előírt 10%-os forgalomnövekedést. A kifizetésre az április 5-én kelt havi elszámolás alapján került sor. Nekem nem jár ez a prémium, ha én is teljesítettem a feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...ezutóbbi jogokat az ő hátrányára csorbítja. [Mt. 8. § (2) bekezdés és 164. § (1)bekezdés] A szabály tehát csak az előzetes joglemondást tiltja, de nemakadályozza a már megnyílt követelésekről való lemondást (BH 1994/53.).A fenti esetben így a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.