Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] ...döntésével a korábbiakhoz képest eltérő, új munkarendre térjen át. Ez alól akkor van kivétel, ha a munkarendet a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés rögzíti. Ilyenkor annak megváltoztatásához szükséges a munkavállaló, illetve a szakszervezet beleegyezése....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Közalkalmazottak pihenőnapi munkavégzésének ellentételezése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha a felek így állapodtak meg, vagy ezt kollektív szerződés írja elő. A pihenőidőt a munkaidőkeret végéig kell természetben kiadni.A 2015. január 2-án vagy 3-án...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...szabálya szerint az alapbér mellett a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlékot kell fizetni, munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása alapján van lehetőség a pótlék helyett szabadidő biztosítására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Rendkívüli munkaidő ellenértéke

Kérdés: A 2013. május 21-i kiadványuk 1663. számú jogesetével kapcsolatban szakmai észrevételt teszek. Már a címével is problémám van, mert az úgy szól, hogy "Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként". Mind a régi Mt., mind az új Mt. a rendkívüli munkavégzés tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés ideje (Mt. 107. §). A cím viszont azt sugallja, mintha a kérdező munkaidőkeretben történő munkavégzést említene, mert az ott alkalmazott ún. egyenlőtlen munkaidőnél alkalmazható a kiegyenlítési szabály. Önök azt a választ adják, hogy a rendkívüli munka­időt lehet szabadidővel kompenzálni. Ezzel a megállapítással nem értek egyet, mert megítélésem szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkát minden esetben ki kell fizetni, és a felek kizárólag a rendkívüli munkaidőhöz rendelt pótlék tekintetében köthetnek egyezséget. Az Mt. 143. §-a ezt a szabályt tételesen rögzíti, nevezetesen, a munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár a rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén. Az Mt. azt is kógens módon rögzíti, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a szabadidő (Mt. 143. §). Megjegyezzük, hogy a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlék szabályai nem kógensek, azoktól kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet, így attól a szabálytól is, hogy szabadidővel való kompenzálás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Heti pihenőnapok kiadása

Kérdés: Melyek a heti pihenőnap kiadásának korlátai az új törvény szerint? Mi az a leghosszabb időszak, amelyet a munkavállalónak kötelező pihenőnap nélkül egybefüggően ledolgoznia? Amennyiben vasárnapra rendelünk el munkavégzést rendes munkaidőben, kötelező-e pihenőnapot kiadni az azt megelőző szombaton?
Részlet a válaszából: […] ...héten jár legalább 40 óra, így egybefüggően legfeljebb 6 napra osztható be rendes munkaidő. A heti pihenőnap (pihenőidő) szabályaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el [új Mt. 135. § (2) bek. d) és f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Készenlét elrendelése heti pihenőnapra

Kérdés: Az új Mt. 112. §-a szabályozza a készenlét időtartamának lehetőségeit, amelytől el lehet térni a munkavállaló hátrányára is. E szerint a készlet havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenő­idő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. A négy alkalom azt jelenti, hogy ha a munkavállaló rendes munkaideje hétfőtől péntekig 8-16 óráig tart, és a rendes munkaidő letelte után naponta készenlétet teljesít a másnapi rendes munkaidejének a kezdéséig, akkor az egy alkalom, és így a havonta négy alkalmat hétfőtől csütörtökig ki is merítette, illetve az is egy alkalom, ha pénteken 16 órától hétfőn 8 óráig van készenlétben?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét kettővel fogja csökkenteni. A szóban forgó szabálytól valóban el lehet térni a munkavállaló hátrányára, de csak kollektív szerződésben, a felek egyéni megállapodása ehhez nem elegendő (Mt. 135....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rendkívüli munkavégzés munkaidőkeretben

Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?
Részlet a válaszából: […] ...pontos válaszhoz fontos lenne megtudnunk: van-e Önöknélkollektív szerződés, illetve hogy olyan munkáltatónál dolgozik-e, amelylehetőséget biztosít a megszakítás nélküli munkarend alkalmazására. Amunkavállaló részére – az egyenlőtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkaidő-beosztás két műszakos munkarendben

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Milyen szabályok vonatkoznak a kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatottak beosztására a törvény szerint, ha délelőtti és délutáni munkarendben dolgoznak? Hány nap után jár a kötelező heti pihenőidő? Hétvégén milyen módon lehet munkát végezni? Mennyi időnek kell eltelni a két műszak között?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 119. § (7) bek.] kerülsor, a heti pihenőnapok– kéthetente, illetve a felek megállapodása alapján,legfeljebb havonta,– kollektív szerződés rendelkezése alapján – munkaidőkeretalkalmazása esetén – többek között a több műszakos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül – évszakhoz, azév valamely adott időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. 117. § (2)bekezdése szerint kollektív szerződés ettől eltérően is definiálhatja azidénymunka fogalmát, de az eltérő szabályozást megengedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Pihenőnapok összevont kiadása

Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] ...a másik két pihenőnapnak nem kell, hogy szombatraés péntekre essen, ezek kiadásának időpontját szabadon határozhatja meg amunkáltató. A kollektív szerződés mellett a felek is megállapodhatnak ahavonta összevontan kiadható pihenőnapokról, ekkor – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.