7 talált cikk a napi munkaidő , munkaidő-beosztás , osztott munkaidő , kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés: Az ágazati kollektív szerződés alapján hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. A munkavállalók havonta a teljesített órák, illetve a teljesítmény alapján kerülnek elszámolásra (éjszakai, ügyeleti stb. pótlékokat megkapják). Akinek a keret végén (decemberben 128 óra) kevesebbet kell dolgozni a havi kötelező óránál (az előző hónapokban többet dolgozott), ezért a munkabére nem éri el a kötelező óra alapján számított bér összegét, neki ezt az összeget kell fizetni december hónapra? Ha igen, a többletkifizetés az előlegfizetés szabályai szerint visszavonható-e, vagy a ténylegesen ledolgozott időre (128 órára) járó bért kell fizetni?

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.

Kérdés: Az osztott munkaidőt a kollektív szerződésben lehet-e szabályozni, vagy csak a munkavállalóval kötött megállapodással? Melyek az osztott munkaidő szabályai az új Mt. szerint?

Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.

Kérdés: Cégünk takarítási tevékenységet végez. Ügyfeleink egy részénél reggel, munkakezdés előtt kell takarítanunk (5 és 8 óra között), míg más ügyfeleinknél este (18 és 21 óra között). Ugyanazok a munkavállalók dolgoznak reggel és este. Ezért – hiába dolgoznak egy munkanapon összességében csak 8 órát – napi összefüggő pihenőidejük csak 8 óra lesz. Kérdésünk, hogy az ismertetett munkarendben dolgozó munkavállalók munkaideje osztott munkaidőnek minősül-e? Ebben az esetben ugyanis rövidebb, napi 8 órás egybefüggő pihenőidő is megengedett az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján. Szabadidejét tölti az a munkavállaló, aki napközben is rendelkezésre áll annak érdekében, ha sürgős esetben hívja valamelyik ügyfelünk, hogy a szükséges teendőket elvégezze?

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?

Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?