11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás
Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
2. cikk / 11 Munkaidőkeret bevezetése
Kérdés: Bármelyik munkáltató vezethet be bármelyik munkavállalójára munkaidőkeretet? Van-e valami különös feltétele a bevezetésének a munkáltató tevékenységi körével kapcsolatban? Egy részleg van a cégünknél, ahol megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak (24-48 váltásban), mindenki más heti 40 órás.
3. cikk / 11 Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért
Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
4. cikk / 11 Munkaidőkeret alkalmazása kollektív szerződés alapján
Kérdés: A tavalyi évben termelési okokból a munkáltató kezdeményezte a szakszervezetnél olyan megállapodás megkötését, amely háromhavi munkaidőkeretet is lehetővé tesz. A megállapodás 2013-ra pontosan megadta, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget a munkaidőkeret. Ugyan ezt nem tartalmazza a megállapodás, de a munkavállalók felé azt kommunikálta a cég, hogy azt csak 2013-ra kötik meg. A szöveg még ezt írja: "A munkaidőkeret mindenkori kezdő időpontja a naptári negyedév első napja, mindenkori befejezési időpontja a naptári negyedév utolsó napja". Kérdésem, hogy jogosult-e ez alapján a munkáltató idén is háromhavi munkaidőkeretet alkalmazni?
5. cikk / 11 Kollektív szerződés és a megkötésre nem jogosult szakszervezet
Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk a munkahelyen. Az egyik megfelel a 10%-os szabálynak, a másik nem. Tervezzük a kollektív szerződésünk módosítását. Kérdésünk, hogy a kisebb súlyú szakszervezetet mikor kell értesíteni erről? Beleszólásuk a módosításba nincs, de nem szeretném, ha utóbb azt támadnák, hogy még csak nem is értesültek arról, hogy kollektívszerződés-módosítást tervezünk, illetve hajtunk végre.
6. cikk / 11 Bérfizetés – átutalással vagy készpénzben
Kérdés: Cégünknél hosszú évek óta az a gyakorlat, hogy a munkavállalók bérét átutalással fizetjük. Ennek érdekében az új belépőktől számlaszámot kérünk. Most, tekintettel arra, hogy a bankok a készpénzfelvétel költségeit jelentősen megemelték, több munkavállalónk jelezte (és a szakszervezet is támogatja őket ebben), hogy kérik a munkabérük számlára való átutalás helyett készpénzben történő kifizetését. Álláspontjuk szerint ugyanis a munkáltató egyoldalúan nem kötelezheti a munkavállalókat arra, hogy bérüket átutalással fizesse. Kötelesek vagyunk eleget tenni a kérésüknek?
7. cikk / 11 Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban
Kérdés: Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt – rosszabb esetben – vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
8. cikk / 11 Munkabérből levonással okozott kár
Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
9. cikk / 11 Csökkenthető-e a munkavállaló bére?
Kérdés: A gazdasági válság miatt megnehezedett működésünk miatt keresünk olyan jogszerű megoldásokat, amelyekkel a költségeink csökkenthetők. Ha nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalóknak, lehetséges-e a bérük csökkentése?
10. cikk / 11 Összeférhetetlenség szabályozása üzemi megállapodásban?
Kérdés: Szabályozhatja-e az üzemi megállapodás a munkavállalók összeférhetetlenségének egyes eseteit, valamint az arra irányadó eljárási szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónál nincsen lehetőség kollektív szerződés kötésére?