Közalkalmazott munkaközi szünete – beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, vagyis a munkarendet – kollektív szerződés hiányában – a munkáltatónak kell meghatároznia. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály vagy kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérjen. Közalkalmazottak esetében, amennyiben igazgatóságunknál nincs kollektív szerződés kötésére képes szakszervezet, vagy van ilyen szakszervezet, de nem tudunk velük megállapodni a kollektív szerződésről, a munkáltató egyoldalú munkáltatói utasításában kimondhatja-e, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részévé teszi?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. kérdésben idézett rendelkezése jogszabály, illetve kollektív szerződés számára ad felhatalmazást arra, hogy – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a munkaközi szünetet (részben vagy egészében) a munkaidő részévé nyilvánítsa [Kjt. 59. § (1) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Rendkívüli munka ellenértéke – számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az illetményt a rendszeres illetménypótlékokkal ki kell egészíteni – erre legfeljebb munkáltatói szabályzat, kinevezés vagy kollektív szerződés tartalmazhat előírást. A Kjt. a rendszeres illetménypótlékokat, illetve a havi rendszerességű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor nem munkaidő a munkaközi szünet (vagyis csak akkor kell a munkaidőbe beszámítva kiadni), ha erről jogszabály vagy kollektív szerződés rendelkezik. A szociális ágazatra vonatkozó végrehajtási rendelet, a 257/2000. Korm. rendelet ilyen szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] ...történt a rendkívüli munka teljesítése, 50%-os pótlék mellett szabadidő vagy pedig 100%-os pótlék illeti meg. Hangsúlyozzuk, kizárólag kollektív szerződés rendelkezése vagy a kinevezésben foglalt megállapodás alapján van csak lehetőség pótlék helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Közalkalmazottak pihenőnapi munkavégzésének ellentételezése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha a felek így állapodtak meg, vagy ezt kollektív szerződés írja elő. A pihenőidőt a munkaidőkeret végéig kell természetben kiadni.A 2015. január 2-án vagy 3-án...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Pedagógusok ebédideje

Kérdés: Ki lehet-e adni a pedagógusok ebédszünetét a kötetlen munkaidejük terhére?
Részlet a válaszából: […] ...20 percnél többet egyébként csak akkor lehet és kell kiadni, ha erről a munkáltató és a munkavállaló megállapodott, vagy ezt kollektív szerződés írja elő, ilyenkor sem biztosítható azonban összesen egy óránál hosszabb szünet (Mt. 103. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.