10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Rendkívüli munka ellenértéke – számítási mód közalkalmazottak esetében
Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
2. cikk / 10 Határozott idejű jogviszony megszüntetése a munkavállaló vagy közalkalmazott által
Kérdés: Határozott idejű közalkalmazott vagyok, a szerződésem öt évre szól, illetve az EU-s projekt lezárásáig. A béremet 100%-ban a projekt terhére kapom. Az öt év 2020 novemberében fog lejárni. Állást szeretnék változtatni, a kérdésem, hogy ha meg kívánom szüntetni ezt a munkaviszonyt, mennyi felmondási idővel kell számolnom?
3. cikk / 10 Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke
Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
4. cikk / 10 Közalkalmazottak pihenőnapi munkavégzésének ellentételezése
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?
5. cikk / 10 Kórházi alkalmazott illetményének fizetése
Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?
6. cikk / 10 Céljutalom közalkalmazottaknak
Kérdés: 2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén – gazdasági okokból – szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépései vannak ennek?
7. cikk / 10 Illetményemelés vagy illetménykiegészítés
Kérdés: Intézményünk vezetője azt a feladatot adta ki humánpolitikai részlegünk számára, hogy tegyünk javaslatot, a rendelkezésre álló keretből egyes közalkalmazottaink illetményét milyen módon fejlesszük. Olyan megoldást keresünk, amely a munkáltató által, ha a körülmények megváltoznak, szabadon alakítható. Önök szerint melyik megoldás ésszerűbb: az illetményemelés vagy az illetménykiegészítés alkalmazása?
8. cikk / 10 Közalkalmazottak munkaközi szünete
Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
9. cikk / 10 Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe
Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
10. cikk / 10 Munkaköri leírás és megnevezés megváltoztatása
Kérdés: 13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott – a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?
