Vétkes kötelezettségszegés szankciói

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?
Részlet a válaszából: […] ...kárt térítsemeg. Ha azonban a felszólítás ellenére nem téríti meg a munkavállaló az okozottkárt, ennek megtérítése iránt – miután kollektív szerződésük nincs – amunkáltatónak a munkaügyi bírósághoz kell fordulnia [Mt. 173. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Cafeteriajuttatások részmunkaidő esetén

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a cafeteria-rendszerben a munkavállalónak járó szolgáltatások, kedvezmények értéke jogszerűen csökkenthető a munkaidő változásának arányában? Ugyanakkor megállapodhatnak-e ettől eltérően a felek?
Részlet a válaszából: […] ...ún. cafeteria-rendszerben járó juttatások feltételeit amunkáltató vagy kollektív szerződés állapítja meg az Mt. 165. § alapján. Atörvényhely szerint a munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat (Mt.165. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Zöldség – a természetbeni munkabér megállapíthatósága

Kérdés: Zöldségesként egy alkalmazottat foglalkoztatok 4 órás részmunkaidőben. Mennyi lehet a neki juttatott természetbeni munkabér? Lehet-e ez például vitamindús zöldség és gyümölcs?
Részlet a válaszából: […] ...és kifizetni. Munkaviszonyravonatkozó szabály – amely a 13. § (1) bekezdése szerint törvény vagy egyébjogszabály, illetve kollektív szerződés lehet – természetbeni munkabértállapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Cafeteria – visszamenőlegesen is jár?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat [Mt.165. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...elősegítése szempontjából fontos fogalmakattartalmazza. A kiegészítő fizetés fogalma a le nem dolgozott munkaidőrejogszabály vagy kollektív szerződés alapján járó díjazást jelenti. A munkabérpedig ezzel éppen ellenkezően, általában a ledolgozott időre jár....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Jutalom – üdülési csekkben?

Kérdés: Adózási, ésszerűségi szempontból dolgozóink 2009. évi jutalmazását úgy kívánjuk megoldani, hogy differenciáltan, a teljesítményükkel arányosan kapnak üdülési csekket. Jogszerű-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét – ha hatályban van – a kollektív szerződéshatározza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően isnyújthat támogatást. A jutalom viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb tizenkétheti keretben is meghatározható; erre a munkáltató egyoldalúan jogosult, ennélhosszabb munkaidőkeret elrendelésére kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezéseesetén van lehetőség. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?

Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...melyekreegyébként is jogosult lenne: megilleti őt a teljes illetménye, valamint -amennyiben a közalkalmazott számára ezt jogszabály, kollektív szerződés vagy amunkáltató intézkedése előírja – egyéb juttatásai is (pl. az étkezésihozzájárulás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
3
4