Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...ütközőnek – ilyenkor a jogviszony felszámolásának nincs helye, és a részleges érvénytelenség szabályai szerint a törvényben (esetleg kollektív szerződésben) foglalt rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni e bérelemek vonatkozásában [Mt. 29. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Cégvezető felszámolás előtti elmaradt munkabérének kifizetése

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő munkabére és egyéb bér jellegűjuttatásai – ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést,valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározottjuttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Bérgarancia Alap – fedezet a végkielégítésre?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?
Részlet a válaszából: […] A Bgtv. szerint a Bérgarancia Alap (Alap) általános szabályszerint akkor vehető igénybe, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeta szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkalszemben fennálló bértartozásait a felszámolás kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Ruhatáros kárfelelőssége

Kérdés: Egy munkavállalónk ruhatárosként dolgozik, és a gyár területére be nem vihető csomagokat, ruhadarabokat veszi át és őrzi. A többi munkavállalók közül egyre többen panaszkodnak, hogy a leadott csomagokból, kabátokból eltűnnek dolgok, néha még a kabátok is, és sok esetben kellett kártérítést fizetnünk, hogy elkerüljük a jogvitát. A ruhatáros munkavállalóra ugyanakkor nem tudjuk rábizonyítani, hogy elvett volna bármit is. Van-e lehetőségünk őt az átvett dolgokért való felelősség alapján elszámoltatni?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel eltérően is szabályozhat [Mt.167. § (1)-(2) bek.]. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfélhavi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg;ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 167. § (3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint helyettese [Mt. 188. § (1) bek.]; a korlátolt felelősségűtársaság esetében az ügyvezető, illetve azon vezető, akit a társaság az őhelyettesének esetlegesen kinevezett. A gazdasági igazgató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Megőrzési felelősség a dolog rongálódása esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk a munkavégzéséhez speciális mérőeszközt használt, amelyet az Mt. 169. §-a szerinti megőrzési felelősséggel vett át. Egyik reggel viszont azzal ment be a műszakvezetőhöz, hogy a gépet mérés közben leejtette, és teljesen összetört. A szerviz megállapította, hogy a károsodás nem helyreállítható, többe kerül az alkatrészek beszerzése, mint az új készülék; ennek ára egyébként mintegy félmillió forint. A kérdésem az, hogy ilyen esetben kötelezhető-e a munkavállaló a teljes kár megtérítésére, mivel vétkességre tekintet nélkül felel az átvett eszközért?
Részlet a válaszából: […] ...viszontfelelősségének mértéke az általános szabályok szerint alakul, vagyis gondatlankárokozás esetén – ha munkaszerződése vagy kollektív szerződés eltérően nemrendelkezik – csak az egyhavi átlagkeresetének ötven százalékáig kötelesmegtéríteni a kárt [Mt. 167...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.