Bérpótlékszámítás – a törvénytől eltérő kalkuláció

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.]. Ebből következik, hogy a bérpótlék számítási alapja tekintetében a 174 órás osztószámtól a felek megállapodása (illetve kollektív szerződés) térhet el általános szabály szerint. Mivel a kérdésben említett munkaügyi szabályzat a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén sem. Továbbá lehetőség van arra is, hogy kollektív szerződés a pótlékokra vonatkozó törvényi rendelkezésektől akár a munkavállaló hátrányára is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Bérpótlékalap – a személyi alapbérnél alacsonyabb összegben?

Kérdés: Az Mt. 145. §-a szerint "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére". Ez az eltérő megállapodás arra is vonatkozhat, hogy a pótlékalapot csökkentjük, vagy csak az emelésére ad felhatalmazást? Az Mt. szabályaitól tudtunkkal ugyanis csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Részlet a válaszából: […] ...ítélet szerint a törvény a bérpótlék számításialapjára vonatkozóan diszpozitív, eltérést engedő szabályt tartalmaz. Ezért haa kollektív szerződés a személyi alapbérnél alacsonyabb összegű bért határozmeg számítási alapul, az nem ütközik az Mt. 13. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Bérpótlék számítási alapja – a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?

Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyra vonatkozó bármelyikkérdésről rendelkezhet, de jogszabállyal ellentétes nem lehet. Kivételesen akollektív szerződés, illetve a felek megállapodása e törvény harmadik részébenmeghatározott szabályoktól – ha e törvény másképp...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.