Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...ahol az Szkt. nem tartalmaz speciális munkajogi előírást, ott az Mt. szabályai alkalmazandók, beleértve az Mt.-től való eltérést – kollektív szerződésnek vagy a felek megállapodásának – engedő szabályokat is. Az Szkt. 42. §-ának (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...díjnak megfelelő összeg illeti meg végkielégítésként a munkáltatói felmondás esetén. Természetesen, ha létezik eltérő egyéni vagy kollektív szerződéses megállapodás, vagy Ön 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt van, vagy az 1991 óta jogviszonyban töltött időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Felmondás a határozott idő letelte előtt – semmis a kötbérkikötés

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem határoz meg kötbért a munkaviszony megszüntetése esetére, és a munkaszerződés vagy kollektív szerződés kötbérre vonatkozó kikötése is semmis. A kötbér Ptk.-beli szabályai ugyanis a munkaviszonyban nem alkalmazhatók (Mt. 31. §, Ptk. 6:186-189. §). Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Alapítvánnyal fennálló munkaviszony felmondása az öregségi nyugdíjra tekintettel

Kérdés: Öregségi nyugdíjba menetelnél az alapítvány munkáltató esetében milyen jogszabály irányadó például a felmentési időre stb.? Alapítványnál dolgozom tizennégy éve, összesen negyvenhat évem van mint szakápoló.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt jelent, Önt összesen ötvenöt nap felmondási idő illeti meg, hacsak a munkaszerződése vagy az Önre kiterjedő hatályú kollektív szerződés másként nem rendelkezik [Mt. 69. § (2) bek. d) pont, (4) bek.]. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkaviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Munkaszerződés elmaradt hatályosítása – a gondatlan károkozásért fennálló felelősség

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
Részlet a válaszából: […] ...mértékét a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékában határozta meg [régi Mt. 167. § (1) bek.], azzal, hogy kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, különösen a vétkesség fokára, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Kártérítési felelősség korlátozása a régi Mt. alapján

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?
Részlet a válaszából: […] ...károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatta meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.