Eltérés a készenléti jellegű munkakör fogalmától kollektív szerződésben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében van-e lehetőség a kollektív szerződésben eltérni az Mt. 91. §-ában szereplő "egyharmadában" kifejezéstől? A kollektív szerződésben "egynegyedében", esetleg "egyötödében" szerepelne. Az Mt. 135. §-a szerint a kollektív szerződés ebben a kérdéskörben csak a munkavállaló javára térhet el. A Munkaügyi Levelek 1. számában a 7. kérdésre adott válasz szerint: "Ha ugyanis a munkaköri feladatok jellege, valamint a munkavállalók tényleges leterheltsége nem teszi lehetővé a készenléti jelleg megállapítását, arra sem a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával, sem a felek megállapodásával nem kerülhet sor, az ilyen nyilatkozat, megállapodás érvénytelen." Ha például a munkavállaló 16 órát dolgozna, átlagban 3-4 órás leállásokkal, akkor is jobban járna, mivel kevesebb alkalommal kell a munkahelyre oda- és visszautazni, mintha 12 órát dolgozna leállás nélkül. Lehet-e így értelmezve a kollektív szerződésben a fentebb leírt módon eltérni? Lehet-e a munkaidőn kívüli egyéb körülményekre helyezni a hangsúlyt e kérdéskörben, vagy csak a munkaidőn belüli tények számítanak?
Részlet a válaszából: […] ...készenléti jellegű munkakör Mt.-beli meghatározásától a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ugyanez irányadó a napi munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezésekre is [Mt. 135. § (2) bek. a) pont]. A munkavállaló javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...miatt járó 50%-os bérpótlék helyett szabadidőben részesüljön, ehhez azonban minden esetben a felek közös megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése szükséges. Vagyis a munkáltató nem dönthet egyoldalúan afelől, hogy a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...szabálya szerint az alapbér mellett a rendkívüli munkaidőért járó bérpótlékot kell fizetni, munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása alapján van lehetőség a pótlék helyett szabadidő biztosítására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Napi 15 óra munkavégzés

Kérdés: Miként lehet megoldani a trafikokban, hogy az alkalmazottak az üzletekben napi 14-15 órát dolgozzanak? Van erre valami mód, ha nincs kollektív szerződésünk?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges indokaira figyelemmel minderre a módosítás életbelépéséig sem volt jogszerű lehetőség.A leírt megoldások egyikéhez sem kell kollektív szerződés, ugyanis az nem is rendelkezhet a felek megállapodása helyett úgy, hogy a munkavállaló napi beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Cégcsoportunknál élve az új Mt. adta lehetőséggel, két cég mint munkáltató létesítene munkaviszonyt a munkavállalóval egy munkaszerződésben. Azt azonban meg szeretnénk oldani, hogy ne szűnjön meg a munkaviszony, ha esetleg valamely cégcsoporti tag megszűnik, a munkavállaló pedig a megmaradó tagnál tovább tudja folytatni a munkát. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...jogutód nélküli megszűnése folytán megszűnik, ha a munkáltatók száma egyre csökken [Mt. 195. § (5) bek.]. Ettől pedig sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el [Mt. 213. § b) pont]. Így az olyan kikötés érvénytelen, mely azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkaközi szünet

Kérdés: A Munka Törvénykönyve 122. §-ának értelmezéséről érdeklődnék. Napi 8 óra munkavégzés esetén mennyivel nő meg a munkában töltött idő a munkaközi szünet miatt, 1 órával vagy 1 óra 20 perccel?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottmunkavállalók kivételével – a munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét,annak azonban nincs akadálya, hogy a kollektív szerződés vagy akár a felekmegállapodása ettől eltérően rendelkezzen. Ilyen eltérő rendelkezés aztjelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül – évszakhoz, azév valamely adott időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. 117. § (2)bekezdése szerint kollektív szerződés ettől eltérően is definiálhatja azidénymunka fogalmát, de az eltérő szabályozást megengedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 130. § (2) bekezdés d) pont]. Természetesenaz Mt. 13. § (3) bekezdése alapján az idézett megszorító rendelkezésektőlkollektív szerződés vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Pihenőnapok összevont kiadása

Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] ...a másik két pihenőnapnak nem kell, hogy szombatraés péntekre essen, ezek kiadásának időpontját szabadon határozhatja meg amunkáltató. A kollektív szerződés mellett a felek is megállapodhatnak ahavonta összevontan kiadható pihenőnapokról, ekkor – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szabadnap a munkaszüneti napi munkáért?

Kérdés: Alkalmazottaink a kórházban hathavi munkaidőkeretben és három műszakos munkarendben dolgoznak. A munkaszüneti napon beosztás szerint dolgozók a havi díjazásukon felül megkapják a munkaszüneti napra járó 100%-os bérpótlékot is. Jár-e plusz szabadnap is részükre?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.]. Ezentúlmenően szabadnap már nem jár. Ha a munkáltató egészségügyi ügyelet ellátására kötelezi amunkavállalót, részére a kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásávalrendezett ügyeleti díj jár, melyek hiányában az Eütv. 13/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
2