Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói intézkedés (felmondás, munkaszerződés módosítása stb.) ellen indított munkaügyi vitában helye lehet orvosszakértő kirendelésének. Az egészségügyi szerv véleményén alapuló munkaszerződés-módosítás miatt bekövetkezett keresetveszteségért azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Közalkalmazott kirendelése

Kérdés: Önkormányzatunk a településgazdálkodási feladatokat az általa alapított kft.-vel végzi. Sajnos a kft.-nél gazdálkodási szabálytalanságokat állapítottunk meg, ezért ügyintézői szintig rendkívüli felmondással éltünk a gazdálkodási szervezet dolgozóival szemben. Szeretnénk az önkormányzat által fenntartott többcélú intézményünktől, az ottani gazdasági főosztályon dolgozók közül kirendelni két közalkalmazottat a kft.-hez, hogy átmenetileg vigyék az ügyeket. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazni kell az Mt. 106.§-át, amely a kirendelésre vonatkozik. Eszerint a munkavállaló (jelen esetbenközalkalmazott) a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján másmunkáltatónál történő munkavégzésre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóját. Ugyancsak a munkavállalóihozzájárulással alkalmazható – az átirányítással azonos időtartamban – akirendelés, ekkor a munkáltatóval az Mt. szerinti tulajdonosi kapcsolatban állómásik foglalkoztatónál rendelhető el a munkavégzés (Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.