Továbbképzési kötelezettség – az elmulasztás következményei

Kérdés: A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet a válaszából: […] A 370/2011. Korm. rendelet 12. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy kétévente a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen vesz részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaközi szünet kiadása közalkalmazottaknál

Kérdés: A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint jogszabály vagy kollektív szerződés eltérhet a közalkalmazott javára az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése általános szabályától, miszerint nem minősül munkaidőnek a munkaközi szünet. Ahol nincs kollektív szerződés, van-e mód a felek megállapodásával történő eltérésre, s ha igen, ezt valamennyi közalkalmazott kinevezésében rögzíteni kell? A Kjt. ugyanis nem zárja ki az Mt. 135. §-a (1)-(2) bekezdéseinek alkalmazását.
Részlet a válaszából: […] ...lényegi kérdés jelen esetben az, hogy vajon kizárólag csak a kollektív szerződésnek van erre lehetősége, vagy a felek megállapodásának (kinevezésnek) is? Ilyen tartalmú egyedi megállapodásra a munkaviszony tekintetében nem az Mt. 135. §-ának (2) bekezdése, hanem az Mt. 43...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
Részlet a válaszából: […] ...a 20 perces szünetet. Az egyetlen kivétel ez alól az, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakörben dolgozik. E szabálytól a felek a kinevezésben nem térhetnek el, hiszen közalkalmazotti jogviszonyban nem alkalmazandó az a szabály, miszerint a munkaszerződés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkaköri leírás és megnevezés megváltoztatása

Kérdés: 13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott – a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?
Részlet a válaszából: […] ...kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazottmunkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot,az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, aközalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

24/72 órás munkaidő-beosztás feltételei

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat az intézményünknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fűtők munkaidő-beosztására vonatkozóan! A fűtők a kollektív szerződésünk szerint 24 órás szolgálatban és 72 órás pihenőidőben dolgoznak. Kérdésünk: Az Mt. 117/B. § (3) bekezdésére hivatkozva dolgozhatnak-e 24/72 órás munkaidő-beosztásban, ha a munkakörük nem készenléti jellegű, és a kinevezésük szerint a törvényes munkaidejük napi 8 óra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 119. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállaló beosztás szerinti– napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörbena huszonnégy órát,– heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegűmunkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg.A beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.