11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Igazgatói megbízás a köznevelésben
Kérdés: A Púétv. 73. §-a rendelkezik a magasabb vezetői megbízásokról. Az intézményvezetői feladatokat az igazgató látja el. Ezt megelőzően a Kjt. és a 326/2013. Korm. rendelet alapján az intézményvezető látta el a magasabb vezetői megbízást (bölcsőde-, óvodavezető). Kell-e módosítani a megbízást, illetve alapító okiratot, törzskönyvi bejegyzést a MÁK felé az intézményvezető és az igazgató elnevezés közötti eltérés miatt, kell-e hozzá képviselő-testületi döntés, vagy elegendő a törvényi hivatkozással a kinevezési megbízást módosítani? A vezető személyében változás nincs, csak a kinevezési, megbízási okmányán intézményvezető szerepelt, az új jogszabállyal igazgató.
2. cikk / 11 Esélyteremtési illetményrészre való jogosultság
Kérdés: Óvodai intézményünk a 402/2023. Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett településként szerepel. A Púétv. 98. §-ának (5) bekezdése szerint a pedagógust és az oktató-nevelő munkát segítő munkakörben foglalkoztatottakat esélyteremtési illetményrész illeti meg. A 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (4) bekezdése további feltételt szab a munkaidő 50 százalékára vonatkozóan, melynek értelmezésében kérném a segítségüket. Nem egyértelmű számomra, hogy az intézményvezető, az óvodatitkár és a dajka munkakörben foglalkoztatott jogosult-e a 20% illetményrészre?
3. cikk / 11 Keresetkiegészítés – nem vehető figyelembe az ágazati szakmai illetménypótléknál
Kérdés:
Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.
4. cikk / 11 Gyógypedagógusok, logopédusok – a heti kötelező óraszám
Kérdés: Az óvodákban foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok kötelező óraszámának meghatározására az Nkt.-ben nem találtam konkrétumot. Az óvodákban kinevezett és megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok heti kötelező óraszámát a hatályát vesztett Közokt. tv. 21 órában határozta meg, és 1 óra kedvezményt adott az utazó gyógypedagógusok alkalmazásakor. Jelenleg az óvodában kinevezett vagy megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok és logopédusok esetében hány órában kell meghatározni a heti kötelező óraszámot? Az óvodában a kinevezett vagy megbízási díjért alkalmazott utazó gyógypedagógusok, logopédusok kinevezésénél mennyi a heti kötelező óraszám?
5. cikk / 11 Óvodavezető pótszabadsága a munkakör alapján
Kérdés: Óvodavezető (magasabb vezető) pótszabadságával kapcsolatosan fordulok Önökhöz. Afenntartó önkormányzat 2021-re 21 munkanap alapszabadságon felül a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján csak évi 10 munkanap pótszabadságot állapított meg az eddigi 25 munkanappal szemben. Jogszerű ez így?
6. cikk / 11 Intézményvezető-helyettes – a megbízás egy képesítési feltételéről
Kérdés: Gimnáziumunk fenntartója a kinevezni javasolt intézményvezető-helyettes személyét nem fogadja el azzal az indokkal, hogy az intézményvezető-helyettes magasabb vezetőnek számít, ezért rendelkeznie kell pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakvizsgával. Valóban így van ez?
7. cikk / 11 Pedagógus munkaideje a nyári szünet alatt – tanítás nélküli munkanapok
Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?
8. cikk / 11 Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél
Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
9. cikk / 11 Pedagógus: elmaradt a szeptember 1-jei illetményemelés
Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?
10. cikk / 11 Bölcsődei gondozót megillető pótszabadság
Kérdés: Bölcsődei gondozó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban helyezkedtem el a múlt hónapban. A kinevezésem aláírásakor azt a tájékoztatást kaptam, hogy harminc munkanap szabadság illet meg. Eddig úgy tudtam, hogy a bölcsődében a közalkalmazottaknak huszonöt munkanap pótszabadság jár. Miért nem kapom meg a pótszabadságot?