Keresés eredménye | Munkaügyi Levelek

14 cikk rendezése:

1. cikk / 14 Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

2. cikk / 14 Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás

Kérdés:

Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

3. cikk / 14 Keresetkiegészítés – nem vehető figyelembe az ágazati szakmai illetménypótléknál

Kérdés:

Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

4. cikk / 14 Közalkalmazotti illetmény – a felső határ

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Jól gondoljuk-e, hogy a Kjt. 83/A. §-a szerinti, az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében is alkalmazható a fenti rendelkezés? Van-e felső határa a garantált illetménynél magasabb összegű illetménynek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

5. cikk / 14 Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

6. cikk / 14 Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

7. cikk / 14 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő újraszámolása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén, amennyiben az alkalmazásában álló dolgozó magasabb képesítést szerez, melyet a munkáltató figyelembe kíván venni a besorolás szempontjából, akkor az átsorolás alkalmával az új, magasabb képesítésnek megfelelően kell-e figyelembe venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt (Kjt. 87/A. §)? Tehát úgy jár el helyesen a munkáltató, ha újraszámolja a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a magasabb végzettséget alapul véve? Így a fizetési fokozat – mely a korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, azaz a munkaviszonynak az az időtartama is beszámításra került, melyben rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel – az új számítás szerint csökken, hiszen a magasabb képesítés alapján történik a fizetési fokozat megállapítása. Összességében az a kérdés, hogy az átsorolás alkalmával a fizetési osztály módosításával egyidejűleg a fizetési fokozat is változtatható-e, vagy annak módosítása jogszerűtlen? Fontos tudnivaló, hogy konkrét helyzetben a közalkalmazott illetménye az átsorolás következtében magasabb lenne, mint jelenleg, de nem lenne olyan magas, mint a fizetési fokozat megtartásával.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

8. cikk / 14 Szociális ágazati összevont pótlék

Kérdés: Intézményünknél a közalkalmazottak az illetményen túl szociális összevont ágazati pótlékra jogosultak. Idén a belső ellenőrzés során kiderült, hogy egy konyhai kisegítőnk nem a legmagasabb végzettsége alapján lett besorolva (A-ból B fizetési osztályba kellett volna besorolnunk). A kisegítő 2015-től áll alkalmazásunkban. A garantált illetményét nem érinti az előresorolás, de a pótlék összegét igen. A pótlékkülönbözet a munkába állástól jár-e visszamenőlegesen, ebben az esetben 2015-től? Van-e a visszamenőlegességnek bármilyen időkorlátja?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

9. cikk / 14 Közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének alapja

Kérdés: A 25 éves jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban kérdezzük: a Kjt. 78. §-ának a) pontja alapján ilyenkor kéthavi illetménynek megfelelő összeg jár. Mi számít illetménynek ebből a szempontból? Véleményem szerint a Kjt. 66. §-a alapján a közalkalmazotti illetménytáblán plusz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kell figyelembe venni. Ezenfelül az átmeneti időre (határozott időre járó) illetménykiegészítést is idesorolnám, hiszen ez is olyan havi illetmény, amit a közalkalmazott minden hónapban megkap. A pótlékokat és a többletmunkáért járó keresetkiegészítést figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom alapjaként?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

10. cikk / 14 Rendszergazda pedagógus – két munkakör a kinevezésben

Kérdés: 1998-ban szereztem tanári diplomát matematika-kémia szakon, másoddiplomát informatikatanári szakon 2013-ban. Az informatika szak megszerzését követően a tanítás mellett az iskolai hálózat rendszergazdai feladatait is ellátom tanári besorolással, külön bérezés nélkül. Rendszeresen kérnek hétvégén és iskolai szünetben is az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására. Megteheti-e ezt a munkáltatóm, illetve van-e jogom valamiféle pluszdíjazásra?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.