9 talált cikk a munkavégzés , munkaidő , vezető , kereset kifejezésre

Kérdés:

Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?

Kérdés: Könyvelői feladatot lát el egy 56 éves dolgozó az önkormányzatnál. Egyedüli szakemberként jelentős megterhelést jelent a feladat számára, mely napi 8 órában nem végezhető el. (Korábban 2 szakember volt, de távozásuk után a helyet nem sikerült betölteni.) Sorozatos betegségei miatt kérte a munkáltatót, hogy helyezze át másik munkakörbe. Volt is ilyen hely, de – tekintettel arra, hogy erre a munkakörre nehezebben található szakember – a vezetőség nem vette figyelembe a kérést. Köteles figyelembe venni a munkáltató a dolgozó kérését, vagy marad a betegállomány?

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?

Kérdés: Cégünk egy munkatársát rendszeresen kiküldi külföldi leányvállalataihoz munkavégzés céljából. Az egyik ilyen kiküldetés alatt a munkavállaló a vállalati gépkocsival balesetet okozott, az érintett külföldi személy kártérítési igénnyel lépett fel a cégünkkel szemben. Szeretnénk megtudni, hogy a kiküldetés ideje alatt egy esetleges baleset miatt bekövetkező vagyoni kártérítési felelősség hogyan oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között? A külföldi kiküldetés teljes időtartama a kártérítés szempontjából beleszámít-e a munkaidő fogalmába? Átháríthatjuk-e a kárt a munkavállalóra?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk már hosszabb ideje beteg, távolléte meghaladja a 30 napot. Kérdésünk, hogy honnantól számít a 30 nap, illetve hogy megilleti-e a köztisztviselőt a 30 napot meg nem haladó időtartamra a cafeteriajuttatás akkor is, ha több mint 30 napig van távol? A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt milyen mértékű cafeteriakeret illeti meg?

Kérdés: A különböző éves adóbevallási határidők közeledtével jelentősen felhalmozódó könyvelési teendőkre figyelemmel minősíthetjük-e könyvelőink munkáját idényjellegűnek, és a kritikus időszakokban alkalmazhatjuk-e rájuk nézve az Mt. rugalmas munkaidő-szervezési szabályait – különös tekintettel a vasárnapi rendes munkavégzés elrendelésére, illetve a pihenőnapok összevont kiadására?