Keresetkiegészítés – nem vehető figyelembe az ágazati szakmai illetménypótléknál

Kérdés:

Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.

Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bek., 136. § (1)–(2) bek. és 139.§ (1)–(2) bek.].Kinevezése szerint Ön az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján keresetkiegészítésben is részesül. E joghely értelmében: "az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló alapbérét mindenképpen időbérben kell megállapítani [Mt. 136. § (2) bek.]; formáját tekintve lehet óra-, napi-, heti- vagy havibér is. A tipikusan használt két forma az órabér, illetve a havibér. Az alapbér a felek megállapodásának tárgya, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolta, a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthetett az olyan közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról, aki a reá irányadó öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Illetménymegállapítás – gyermekgondozási szabadság után, részmunkaidőben

Kérdés: A GYED-ről visszatérő személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselő 2021 decemberében kíván a munkába visszaállni. A CSED és GYED időszak alatti szabadságát 2022 februárjáig kívánja kivenni, majd utána 6 órában szeretne dolgozni. Decemberben az illetmény 6 órára történő módosításánál a besorolás szerinti illetményét vagy a két évvel korábban megállapított személyi illetményét kell alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.E szabályok – egyebek mellett – azt is előírják, hogy a személyi illetmény határozott időre, a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...számítása során a Kjt., a Szoctv. és a 257/2000. Korm. rendelet, valamint a kollektív szerződés alapján járó bérpótlékok, illetve a keresetkiegészítés is módosítja a távolléti díj összegét [Kjt. 80. § (2) bek.]. A havi rendszerességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkába járás költsége – megtéríthetőség a CSED és a GYED folyósítása alatt

Kérdés: A CSED és a GYED idejére hazautazási költségtérítést fizethetünk-e a kismama részére?
Részlet a válaszából: […] ...40. § (3) bek.]. Nem jár azonban csecsemőgondozási díj a biztosítottnaka) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,b) ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Kulturális intézményvezető részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó kulturális intézmény műszaki igazgatóhelyettesének rokkantsági ellátást állapított meg a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, orvosi javaslatra napi négy órában dolgozhat. Az Mmtv. nem szabályozza a rokkantsági ellátás melletti munkaviszony munkaidejét, illetve 2021. január 1-jétől a kereseti korlátot is eltörölte. Az intézmény SZMSZ-e alapján az igazgató felett a polgármester, a dolgozók, a szakmai igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szervezet vezetőjét (igazgató) a közművelődési igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az SZMSZ alapján a havi munkaidő heti 40 óra, ezen belül minden munkakörre leszabályozott a munkaidő (8 órás, 6 órás, 4 órás, illetve 174 óra havi munkaidőkeret). A műszaki igazgatóhelyettes esetében a havi munkaidőkeret 174 óra. A 39/2020. EMMI rendelet 7. §-a alapján az intézményvezető és helyettese az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. Lehet-e a műszaki igazgatóhelyettest napi négyórás jogviszonyban alkalmazni az igazgató és a polgármester engedélye alapján, az SZMSZ és a munkaszerződés módosítása mellett? Az Mt. nem szabályozza a vezető állású munkavállalók munkaidejét, kötetlen munkarendben dolgozhat.
Részlet a válaszából: […] Ahogy arra a kérdés is utal, nincs olyan jogszabály, amely a jelen esetben a rokkantsági ellátásban részesülő, kulturális intézményben műszaki igazgatóhelyettesi pozíciót betöltő, vezető állású munkavállaló számára kizárná, hogy részmunkaidőben dolgozzon. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Emiatt a kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet a válaszából: […] ...belül érvényesíthető [Mt. 286. § (1) bek.]. Az igény érvényesítése érdekében e határidőn belül a munkavállalónak kell keresetet benyújtania az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon. Ilyen esetben általános szabály szerint felperesként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Rendkívüli munka ellenértéke – számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszából: […] ...kinevezés vagy kollektív szerződés tartalmazhat előírást. A Kjt. a rendszeres illetménypótlékokat, illetve a havi rendszerességű keresetkiegészítést egyedül a távolléti díj megállapításánál veszi figyelembe [Kjt. 80. § (2)-(4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.
1
2
3
7