Késlekedés biztosítási intézkedés elrendelésével és végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

Kérdés: Munkaügyi bíróság jogerősen megítélt 500 000 Ft nem vagyoni kártérítést kamatok nélkül, de a biztosítási intézkedésre vonatkozó kérelmemnek csak évekkel később adott helyt, és a végrehajtási költségek előlegét is csak a végrehajtási kérelem benyújtását követő 8 hónappal utalta el a végrehajtónak (költségmentességem volt). Ennek, valamint a végrehajtó késlekedésének az eredménye az lett, hogy a munkáltatómnak már nem maradt végrehajtás alá vonható vagyona addigra, amíg a végrehajtást foganatosítani lehetett volna, így a pénzt nem kaptam meg. A végrehajtó vagy a bíróság, amelyik nem tartotta a törvényi határidőket, lehet felelős ezért?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [Ptk. 6:549. § (1) bek.].A végrehajtói jogkörben okozott kárért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Kár részbeni megtérülése munkáltatói fizetési felszólítással

Kérdés: Nemrég megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát, mert szándékos magatartásával 520 000 Ft kárt okozott a cégünknek. Mindenképpen szeretnénk, ha kárunknak legalább egy része megtérülne, de ekkora összeg miatt lehetőség szerint nem akarunk pert indítani, ami évekig elhúzódik. Van-e más megoldás arra, hogy legalább egy része megtérüljön, ha a munkavállaló önként nem téríti meg az okozott kárt?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság végrehajtási záradékkal látja el, és a felszólítás végrehajthatóvá válik. Amennyiben a munkavállaló a fenti határidőben keresetet nyújt be a fizetési felszólítással szemben a bírósághoz, a továbbiakban a munkáltató az igényét a perben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kölcsönszerződésből eredő tartozás levonása a bank javára

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...sem, mert a munkáltató – az említett szakszervezeti tagdíj kivételével – nem köteles teljesíteni a munkavállaló ilyen levonás iránti kérését.Álláspontunk szerint a hitelintézetek, bankok megkeresései nem megalapozottak, ezek a munkabér védelmét biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkabérből levonással okozott kár

Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] ...azért sem, mert a munkáltató – a szakszervezeti tagdíj kivételével – nemköteles teljesíteni a munkavállaló ilyen levonás iránti kérését.Fentiek szerint a hitelintézetek, bankok megkeresései nemmegalapozottak, és álláspontunk szerint semmis szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.