7 talált cikk a járadék , gyermek , kereset kifejezésre

Kérdés: A nyugdíjkorhatárt betöltött személyek 268/2022. Korm. rendelet alapján történő továbbfoglalkoztatásának veszélyhelyzetben érvényesülő szabályozásával kapcsolatban kérdezzük: egy közalkalmazott – aki 2022. szeptember 22-én éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz betölti a 65. életévét – határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát meg kell-e szüntetni amiatt, hogy a nyugellátását igényelni tudja, és majd a nyugdíjfolyósítótól kapott határozat alapján vehetjük fel ismét? Amennyiben nem, módosítani kell-e azt határozott idejű jogviszonyra az ellátás megállapításának kezdőnapjától a 12. hónap utolsó napjáig? Ha már egy nyugdíjas személyt veszünk fel, határozott vagy határozatlan jogviszonyban kell kinevezni? Vannak olyan közalkalmazottak, akik a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító 40 évvel rendelkeznek, ezért felmentés folytán 2022. augusztus 31-én szűnt meg a jogviszonyuk. A nyugdíj megállapítását most fogják igényelni. Az új jogszabály miatt ők is vissza szeretnének jönni. Melyik nappal kell felvennünk, illetve vehetjük fel legkorábban ismét ezeket a személyeket? Az új rendelettel kapcsolatban milyen teendők vannak a munkáltató és a munkavállaló részére, mi a következő folyamat?

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?

Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?

Kérdés: Egy GYED-en lévő kismama felvehet-e munkabérelőleget?

Kérdés: Egyik vidéki telephelyünkre keresünk hosszabb ideje karbantartót, lehetőség szerint álláskereső, Start kártyás személlyel szeretnénk betölteni az állást. Az illetékes kirendeltség tájékoztatása szerint csak olyan álláskeresőt találtak a nyilvántartásban, aki számára a felajánlott munkahely nem megfelelő. Milyen esetekben utasíthatja vissza az álláskereső a munkahelyre történő kiközvetítését?