12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Közalkalmazott felmentési idejének számítása
Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
2. cikk / 12 Kötelező felmentés helyett közös megegyezés
Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
3. cikk / 12 Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál
Kérdés: Igazgatóságunk közalkalmazottja a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentéssel kérte munkaviszonyának megszüntetését. Teljes felmentési ideje 2015. november 10-től 2016. július 9-ig tart, ennek felében munkavégzésre köteleztük, munkavégzés alóli mentesítését 2016. február 2-ától tölti. Ettől az időponttól részére felmentési időre járó díjazást számfejtettünk és utaltunk. A közalkalmazott vezetői pótléka 2015. december 31-vel lejárt, tehát a munkavégzés alóli mentesítés kezdőnapján erre már nem volt jogosult. Ezúton kérjük tájékoztatásukat, hogy vezetői pótlék alapját képezi-e a felmentési időre számolt bérnek a távollétidíj-számítás szabályai alapján? Figyelemmel kell-e ennél a pótléktípusnál lenni a megelőző hat hónapban teljesített vezetői pótlék összegére, vagy csak azokkal a bérelemekkel kell számolnunk, amelyre 2016. február 2-ától jogosult?
4. cikk / 12 Felmentésre tekintettel kapott juttatások visszafizetése
Kérdés: Létszámleépítésre hivatkozva 36 éves közalkalmazotti jogviszonyomat megszüntették. Munkaügyi bírósághoz fordultam rendeltetésellenes joggyakorlás miatt. Ha visszahelyeznek az állásomba, megtarthatom-e a végkielégítést és a felmentési időre járó átlagkeresetemet? Milyen követeléseim lehetnek?
5. cikk / 12 Vezetői megbízás visszavonása és az illetmény
Kérdés: A Ktv. 31. § (9) bekezdése alapján, ha a köztisztviselő vezetői megbízás visszavonása után a felajánlott állást elutasítja, ebben az esetben a vezetői megbízás visszavonását közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt – ahogyan a törvény előírja – munkavégzési kötelezettsége alól mentesítjük, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult. Kérdésünk: a vezetői megbízás visszavonása és a munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvétele közötti időszakban jogosult-e a vezetői illetményre? A vezetői illetmény alapja-e a végkielégítésnek?
6. cikk / 12 Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?
Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
7. cikk / 12 Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége
Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez előfeltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
8. cikk / 12 Közalkalmazotti jogviszony időtartama – a felmentési idő beszámítása
Kérdés: Intézményünkben az egyik tanító munkakörben 7 éve foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntettük, és a felmentési idő teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Ennek megfelelően el is számoltunk vele, és megfizettünk részére az utolsó munkában töltött napon többek között 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést. A tanítónő azonban keresetet indított intézményünk ellen, mert szerinte összesen 3 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg, mivel a felmentési idő lejártakor már 8 éve állt fenn a jogviszonya. Megalapozott a közalkalmazott velünk szemben benyújtott keresete?
9. cikk / 12 Kormánytisztviselő – ha szerencsés...
Kérdés: A minisztériumunknál dolgozó kormánytisztviselő 2011 júliusában szerzi meg a nyugdíj feltételeit, erre tekintettel szeptemberi felmentésekor felajánlotta neki a munkáltató a prémiumévek programot (pép). A kormánytisztviselő ezt elfogadta. Most jelezte, hogy 2011 januárjától, tehát a program kezdetétől számított 4 hónap múlva, egy kft.-nél helyezkedik el, és kérte, hogy a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatását fizessük ki. Őt annak idején 2 hónap munkavégzés alóli mentesítés (kéthavi átlagkereset) és 12 havi illetményének megfelelő végkielégítés illette volna meg, ha a felmentésére került volna sor. Ez a maximum. Kifizethető-e részére ez az összeg, hiszen ezzel lényegében úgy jár, mintha nem is 2, hanem 4 havi felmentési ideje lett volna, és a 70%-os díjon felül még megkapja azt is, ami felmentése esetén járt volna? Lényegében annál is többet kap, mintha kitöltötte volna a pép-et, ami esetében kb. 10 hónap lett volna.
10. cikk / 12 Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás
Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?