Munkakörbe nem tartozó feladatok ellenértéke

Kérdés: 2009-ben a kollégámnak megszűnt a munkaviszonya. Ezután az ő munkáját is, akaratomon kívül, nekem kellett elvégezni. Több hónapon keresztül egy fillért sem kaptam érte, de felelősségre vonást a munkáért igen. Hónapok elteltével kreáltak egy megbízást, amit a mai napig nem vontak vissza. A munkát már nem én végzem, aki pedig most a felelőse, többszörös bért kapott, illetve kap. Kérdésem: a ki nem fizetett munkám bérét kérhetem-e?
Részlet a válaszából: […] ...az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesenvégzett munka alapján illeti meg díjazás, amely nem lehet kevesebb azátlagkereseténél, az utóbbi esetben pedig ha a saját és a más munkakörbetartozó munkára fordított munkaidő egyértelműen meghatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Versenytilalmi megállapodás – megfelelő ellenérték

Kérdés: Cégünkhöz gazdasági igazgatói munkakörbe szeretnénk felvenni egy új munkavállalót. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva azonban versenytilalmi megállapodást is szeretnénk kötni a munkaszerződésbe foglaltan. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha a munkabérébe beépítenénk a díját annak, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén más konkurens cégnél egy évig ne helyezkedjen el. Belefoglalhatjuk-e ezt a munkaszerződésbe akként, hogy "a versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkabérbe került beépítésre"?
Részlet a válaszából: […] ...szabadon megállapodhatnak.A gyakorlatban megfelelő ellenértéknek minősül általában a tilalomidőtartamának megfelelő összegű átlagkereset fele. A felek rendelkezhetnek úgyis, hogy az ellenérték egy összegben, de akár akként is, hogy részletekbenkerül megfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalóknak az Mt. alapján kétcsoportja van, idesorolhatók egyrészt az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti (atörvény erejénél fogva vezetőnek minősülő) vezetők: a munkáltató vezetője,valamint helyettese, másrészt az Mt. 188/A. §-a szerinti, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Levonás a munkabérből – magáncélú telefonköltségek

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?
Részlet a válaszából: […] ...és határidejének megjelölésével -írásbeli felszólítással érvényesítheti. A fizetési felszólítást a munkavállaló30 napon belül keresetben támadhatja meg a munkaügyi bíróság előtt. Amennyibenez elmarad, a fizetési felszólítás jogerőre emelkedik, s ekkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.