Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói érvek ismerete hiányában nem lehetséges eldönteni teljes megalapozottsággal. Ebben a kérdésben – erre irányuló kereset alapján – a munkaügyi perben eljáró bíróság jogosult dönteni.(Kéziratzárás: 2023. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Béremelés jelentősége és a GYED számítása

Kérdés: Munkavállalónk 2016. május 1-jétől áll alkalmazásunkban. Január 1-je óta nem dolgozik, először veszélyeztetett terhesség miatt, majd miután február 20-án megszületett a gyermeke, CSED-en van. Erre is tekintettel az idén februári béremelésekből kimaradt, amit most azért sérelmez, mert állítása szerint a gyermekgondozási díja magasabb lenne, ha részesült volna az idei bérfejlesztésben. Tavalyi alapbére egyébként 450 000 Ft. Álláspontunk szerint a GYED mértékét nem befolyásolja az idei béremelés. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...kétszeresének 70%-a lehet [Ebtv. 42/D. § (1) bek.]. Ez 2019-ben 149 000 x 2 x 0,7 = 208 600 Ft. A kérdés alapján a munkavállaló havi keresete a januári béremelést megelőző állapot szerint is meghaladja a minimálbér kétszeresét (298 000 Ft-ot), ezért, ha ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Illetménykompenzáció egyedülállóknak is?

Kérdés: A 352/2010. Korm. rendelet szövegéből arra a következtetésre lehet jutni, hogy nem jogosult a kompenzáció igénybevételére az, aki egyedülálló, vagy akinek a házastársa, élettársa munkanélküli. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosultakrészesülnek, mégpedig 293 440 Ft-os havi illetményszintig. (Ebben az esetbenugyanis megfelelő kompenzáció nélkül nettó keresetcsökkenés következik be azadó- és járulékváltozások hatására.) Ennek megfelelően a 2. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

13. havi illetmény – jogszerző-e a szülési szabadság és GYED ideje?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?
Részlet a válaszából: […] ...a 30 napot meg nemhaladó fizetés nélküli szabadság, valamint minden olyan munkában nem töltöttidőt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset-, illetvetávollétidíj-fizetésben részesült – a 13. havi illetményre való jogosultságszempontjából -,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.