Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...világosan tartalmaznia kell, annak valósnak és okszerűnek kell lennie, melyet vita esetén Önöknek kell bizonyítaniuk. Önmagában a keresőképtelenség még nem jogszerű indok a felmondásra, az alkalmatlanságot azonban a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapíthatja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Keresőképtelenség kezelése a táppénzjogosultság megszűnése után

Kérdés: Egyik dolgozónk munkahelyi balesetet szenvedett, az egyéves táppénzjogosultsága a napokban lejárt. Az utolsó keresőképtelenségi igazolásán a "táppénzjogosultság lejár" szöveg van, ebből következtetve a dolgozó nem vált keresőképessé. Mi a teendője a munkáltatónak ebben az esetben? Ki állapítja meg, hogy a dolgozó továbbra is keresőképtelen? El kell-e küldenie a munkáltatónak az üzemorvoshoz, hogy ő igazolja a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmatlanságot? Fel kell-e ajánlani esetlegesen más munkakört? A szabadság kiadható-e a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...45. § (2) bek.]; jellemzően ez a munkavállaló háziorvosa lesz. Az üzemorvos (foglalkoztatás-egészségügyi orvos) e minőségében a keresőképtelenség elbírálására nem jogosult. A táppénzre való jogosultság és a keresőképtelenség eltérő fogalmak, amelyekből az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett munkaidő – állásidőnek számít

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszas keresőképtelenség után végül meggyógyult, de az üzemorvos alkalmatlannak nyilvánította a munkakör ellátására. Vagy más munkakört keresünk neki, vagy meg lesz szüntetve a jogviszonya. Kérdés viszont, hogy megilleti-e munkabér addig is, amíg nem rendeződik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha a munkára az előírt orvosi vizsgálatok alapján alkalmasnak bizonyult [Mvt. 49. § (1) bek. d) pont]. A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas (Mvt. 50. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak – betegséggel indokolva

Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleményében megállapítsa, a munkavállaló munkaköre ellátására alkalmatlan. A keresőképtelenség fennállása alatt azonban értelemszerűen nem lehet a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezni. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg, amelyalap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 137. § (1) bekezdése előírja, hogy amunkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.