Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...szerint fogalmilag kizárt, hogy a sztrájk idejére a munkavállaló betegszabadságot kapjon, mivel vagy nem vesz részt a sztrájkban keresőképtelensége miatt, vagy részt vesz, mely esetben nem keresőképtelen. Megjegyezzük továbbá, hogy a sztrájkban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően arra hivatkozva önmagában nem lehetett volna jogszerűen a jogviszonyát megszüntetni, hogy nem vette fel a munkát. A keresőképtelenség fennállta azonban az Ön által leírtak alapján egyértelműen nem állapítható meg, hiszen arra is utal a kérdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Kölcsönvevői feladatok munkaerő-kölcsönzésnél

Kérdés: Cégünk bérmunkaerőt alkalmaz, ahol a bérmunkások vezetője folyamatosan változtatja az emberek státuszát, munkaviszony és alkalmi munkavállaló között. Mennyire kell nekem figyelni, hogy náluk milyen módon vannak bejelentve a munkavállalók, és kell-e figyelnem a dolgozót, hogy épp miért van távol? A betegállományt kell-e figyelnem, mivel hozzám nem kerül a betegállományi papír?
Részlet a válaszából: […] ...tartama alatt is rendszeresen ragaszkodnia, hogy folyamatosan nyomon tudja követni a munkavállalók bejelentett státuszát.A munkavállaló keresőképtelensége szempontjából a kölcsönvevőnek annyi kötelezettsége van, hogy annak igazolása esetén fel kell mentenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...a természetben igénybe nem vett szabadságot a munkáltató köteles pénzben megváltani (Mt. 125. §). Megjegyezzük, hogy a munkavállaló keresőképtelenségének ideje szabadságra jogosító idő, ezért a szabadságra ez alatt az időtartam alatt is jogot szerez, ugyanúgy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságot is. Mindebből következik az is, hogy amunkavállalót erre az időszakra megilleti az időarányos rendes szabadság,hiszen a keresőképtelenség időtartama a szabadság szempontjából jogszerzőidőnek minősül [Mt. 130. § (2) bek. a) pont].A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn e kötelezettsége.Más megítélés alá esik a betegszabadság. Az Ebtv. 46. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében táppénz a keresőképtelenség tartamára jár,legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egyéven át. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságra vonatkozó munkajogi rendelkezések szerinta munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként15 munkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bekezdés]. Az Ebtv. 44. §a) pontja a munkavégzési képességen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.