12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Keresőképtelenség – az orvosi igazolás bemutatása
Kérdés: Mi a munkáltató feladata abban az esetben, ha a munkavállaló többszöri felszólítás ellenére sem küldte el az orvosi igazolását a keresőképtelenségéről? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak akkor, ha a dolgozó a munkahelyén nem jelent meg, és orvosi igazolást sem küldött?
2. cikk / 12 Keresőképtelenség oka – titokban maradhat
Kérdés: Nemibeteg-gondozás alatt állok, ami miatt jelenleg táppénzen vagyok. Kérdésem, hogy amikor visszamegyek a munkahelyemre, köteles leszek-e a munkáltatómmal közölni a bajomat? A várható pletykák miatt ez rendkívül kellemetlen lenne számomra.
3. cikk / 12 Betegszabadság és munkaidő-beosztás
Kérdés: Betegszabadság alatt a munkáltatóm kötelező oktatást írt elő, amin nem jelentem meg, mivel influenzás voltam. Az orvosi igazolás ellenére erre a napra nem számoltak el betegszabadságot, három helyett két nap szerepel a bérlapomon. Megteheti a munkáltató, hogy betegség alatt áthelyezi a munkaidőt későbbi nap(ok)ra?
4. cikk / 12 Keresőképtelenség szabadság alatt
Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
5. cikk / 12 Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval
Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
6. cikk / 12 Felmentett közalkalmazott betegszabadsága
Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
7. cikk / 12 Betegszabadság – az arányosítás feltételei
Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
8. cikk / 12 Szabadság vagy betegszabadság?
Kérdés: Ha a munkavállaló kifejezetten kéri, betegszabadság helyett betegsége idejére kaphat-e fizetett szabadságot? A munkáltatónak szüksége van-e egy igazolásra a háziorvostól, hogy a munkavállaló valóban gyógyult állapotban veszi fel ismét a munkát? Ezt az orvos igazolhatja nem keresőképtelenségre vonatkozó igazolással?
9. cikk / 12 Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége
Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
10. cikk / 12 Betegszabadság – munkáltatói felülvizsgálat jogosulatlan igénybevétel esetén
Kérdés: Megfigyeltük, hogy egyik munkavállalónk rendszeresen azokban az időszakokban jelent beteget, amikor felgyülemlik a munka a cégnél, és ezért az átlagosnál többet kellene dolgoznia. Úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, hiszen minden alkalommal komoly betegségekről (tüdő- vagy mandulagyulladás) hoz háziorvosi igazolást. Mit tehet mégis a munkáltató ebben az esetben? Van valamilyen lehetőség, amellyel utánajárhatunk a háziorvos diagnózisának?