Közszolgálati tisztviselő előző évi ki nem adott szabadságának megváltása

Kérdés:

Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás – tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás – tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.

Részlet a válaszából: […] A szabadságot általános szabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, ám a Kttv. megenged olyan eseteket, amikor a szabadság később is kiadható. A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a közszolgálati tisztviselő tárgyévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Kerekítés a szabadság számításánál

Kérdés: 2016 novemberében munkahelyet váltottam, és sajnálatos módon a két munkáltató között elveszett egy szabadnapom. Az előző munkahelyemen 2016. november 4-ig dolgoztam, a jelenlegi munkahelyemre pedig 2016. november 7-től vagyok bejelentve. A két időpont között egyetlen hétvége (48 óra) telt el, ami hivatalosan nem tartozik egyik munkáltatóhoz sem. Ez az esetek 99%-ában nem okoz problémát, nekem azonban többszörösen is: egyrészt elestem a hétvégi hazautazási költségtérítéstől (ez a kisebbik baj), másrészt a kerekítés szabályai miatt elveszett egy nap szabadságom. (Az egyik munkahely a 19,4 napot, a másik pedig a 3,45 napot kerekítette lefelé.) Mi a gyakorlat ebben az esetben, hogyan tudnám érvényesíttetni a nekem járó 23. nap szabadságomat?
Részlet a válaszából: […] ...meg. A szabadság számítása során a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Ezért a leírt esetben a kerekítés sem kifogásolható, hiszen mindkét esetben 0,5-nél kevesebb töredéknap keletkezett. Az közömbös, hogy esetleg csak pár napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Töredéknapi szabadság kiadása – ha órákban számolnak el

Kérdés: 12 órás műszakokban, de teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak év végén négy óra kivehető szabadsága maradt. Hogy adom ki ezt a négy órát, fél nap szabadsággal, vagy fel kell kerekíteni egész napra?
Részlet a válaszából: […] ...– felfelé kerekítse a szabadság mértékét úgy, hogy egy teljes munkanapra tudja mentesíteni a munkavégzés alól. Ez a felfelé kerekítés azonban nem kötelező. A töredéknap lefelé kerekítésére viszont nincs lehetőség. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Szabadság és fizetés nélküli szabadság – kiadási sorrend

Kérdés: Márciustól fog nálunk dolgozni egy fiatal kolléga részmunkaidőben, heti 8 órás munkaviszonyban. Januárban múlt el 18 éves, de még gimnáziumba jár, nappali tagozatos. Hány nap szabadság jár a fiatalembernek? A félév végén lesznek az érettségi vizsgái, amelyre fizetés nélküli szabadságot szeretne. Úgy tudom, hogy ha valakinek még van szabadsága, akkor nem kérhet fizetés nélküli szabadságot a tanulmányai miatt sem. Hol találom ezt leírva a törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...évre járó szabadság mértéke tehát 25 munkanap.Ezt a 25 munkanapot kell időarányosítanunk. Tehát: 306/365 = x/25, amiből x = 20,96. A kerekítési szabály alapján az idei évre a fiatalembernek 21 munkanap szabadság jár. Nincs olyan szabály, amely szerint fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén

Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Részlet a válaszából: […] ...olyan helyzetet, amikor nem csupán a 121. § (1) bekezdése szerinti esetben, de a szabadság kiadása során is alkalmazni kell a kerekítés szabályát (pl. a munkavállalónak az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt a tárgyév vége felé már nincs annyi szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Kormánytisztviselő gyermek utáni pótszabadsága

Kérdés: Egy év közben jogviszonyt létesítő kormánytisztviselőnknek gyermekei születtek. Esetében hogyan történik a gyermekei után járó pótszabadság számolása (részarányos vagy teljes szabadságra jogosult)?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a törvény szerint már a születés évében jár a szülői pótszabadság, de csak időarányos mértékben. Ez azt jelenti – a kerekítési szabályra is figyelemmel -, hogy a negyedévet elérő jogviszonyra már jár egy nap gyermek után járó pótszabadság, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.