8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Óvodapedagógus fizetési kategóriája
Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
2. cikk / 8 Szakmunkástanulói évek és a besorolás
Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
3. cikk / 8 Besorolási feltételek – a felsőfokú szakképzettség megszerzése
Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?
4. cikk / 8 Átirányítás – képesítési akadályokkal
Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
5. cikk / 8 Köztisztviselő besorolása – a feladatkörhöz előírt képesítés a meghatározó
Kérdés: Önkormányzati hivatalnál köztisztviselői státuszban a besorolási tábla szerint milyen iskolai végzettség számít felsőfokú végzettségnek? Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó OKJ-és szakképesítésű köztisztviselőt hogyan kell besorolni?
6. cikk / 8 Pedagógus besorolása – az alsó középfokú részszakképesítés elismerése
Kérdés: A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. Korm. rendelet több pontjában is a képesítettség egyik feltételeként a középfokú számítástechnikai szakképesítést nevezi meg a jogszabály. A 150/2012. Korm. rendelet 1. sz. melléklete "2. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez" részében 31 és 53 közötti szintek (alsó középfokú részszakképesítéstől felső középfokú szakképesítés ráépülésig) kerültek meghatározásra. A 31-es szintű (alsó középfokú részszakképesítés), például számítógépes adatrögzítő végzettség elfogadható-e a kormányrendelet szerinti számítástechnikai szakképesítésnek?
7. cikk / 8 Helyettesítő aljegyző helyettesítése
Kérdés: Az önkormányzati hivatalban a jegyző szülési szabadságon van, az aljegyző teljes jogkörrel helyettesíti. Ha a helyettesítő aljegyző a szabadságát tölti, vagy betegség miatt akadályoztatott a hivatalvezetői feladatok ellátásában, más vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő elláthatja-e teljes jogkörrel a helyettesítést (amely aláírási jogosultságot is jelent)? Mik ennek a feltételei?
8. cikk / 8 Határozott idejű jogviszony és a versenyvizsga
Kérdés: Egyik kolléganőnk GYES-re ment, és a helyére határozott időre szeretnénk felvenni addig valakit. Először csak egyéves határozott időre létesítenénk jogviszonyt, így nem kellene pályáztatni az állást sem, ami meggyorsítaná a felvételt. Kérdés, hogy határozott idejű köztisztviselői kinevezés esetén is követelmény-e, hogy a jelentkezőnek legyen közigazgatási versenyvizsgája?
