Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a munkaviszony beszámíthatósága

Kérdés: Hivatalunk 2021. április 1-jétől köztisztviselői munkakörben felvett egy közalkalmazottat, akinek a Kjt. 25/A-C. §-ának (1) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszonya – a törvény erejénél fogva – 2020. június 30-ával, az átadás időpontjában megszűnt. A 2020. június 30. és a 2021. március 31. közötti, Mt. hatálya alatti munkaviszony beszámít-e a jubileumi jutalom esetében figyelembe vehető munkaviszonyba?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasznál abból indultunk ki, hogy az érintett kolléga 2021. április 1-jétől a polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselő, akinek 2020. június 30-án a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] A tavalyi év végéig a kérdést a 420/2012. Korm. rendelet szabályozta, mégpedig mind a magán-, mind a közszférára kiterjedő hatállyal. A változás lényege, hogy 2015. január 1-jétől e rendelet helyébe két másik lép: a 350/2014. Korm. rendelet, valamint a 351/2014. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] ...rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.