Pedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: 1985. augusztus 16-tól folyamatosan pedagógusként dolgozom a mai napig. Ebből huszonnyolc évet dolgoztam a régi munkahelyemen, az utolsó három évet – miután átvette az iskolát a Református Egyház – egyházi fenntartású intézményben, de ugyanúgy tanárként természetesen. Most harmadik éve tanítok egy másik – a KLIK által fenntartott – általános iskolában. Beletartoznak-e az egyházi fenntartású iskolában eltöltött évek a jubileumi jutalmam éveibe? Ha nem, az véleményem szerint hátrányos megkülönböztetés, hiszen akkor is pedagógusként, ugyanazon körülmények között dolgoztam, mint mielőtt átvette az egyház az iskolánkat!
Részlet a válaszából: […] ...hogy az érintett hosszabb időn át a magyar állami, illetőleg önkormányzati közszolgáltatások, közfeladatok ellátása érdekében, a közszférában dolgozott. A jubileumi jutalomra jogosító idő tehát nem feltétlenül esik egybe a pedagógusként ledolgozott évekkel. A Kjt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] ...tavalyi év végéig a kérdést a 420/2012. Korm. rendelet szabályozta, mégpedig mind a magán-, mind a közszférára kiterjedő hatállyal. A változás lényege, hogy 2015. január 1-jétől e rendelet helyébe két másik lép: a 350/2014. Korm. rendelet, valamint a 351/2014. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] ...kell." Az "is" szócska éppen azért szerepel a szövegben, mert arra utal, hogy az Mt. hatálya alá tartozókon túlmenően a rendeletet a közszférában is alkalmazni kell – nem pedig arra, hogy a gazdasági szférában nem kell alkalmazni, hiszen ez ellentétes lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.