Hozzátartozói összeférhetetlenség közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézményvezető összeférhetetlenségére vonatkozik kérdésünk. Az intézmény tevékenységét érintően, a közalkalmazottakra a 77/1993. Korm. rendelet vonatkozik, mely a Kjt. 41. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályoktól eltérő szabályozást nem tartalmaz. E szerint – többek között – a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Van-e arra lehetőség, hogy az intézmény első számú vezetőjének közeli hozzátartozója vonatkozásában a vezető a munkáltatói jogkört teljes egészében egy másik vezetőre (igazgatóhelyettes) átruházza, illetve olyan feladatkört, munkakört határoznak meg részére, mely nem minősül közvetlen irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatnak (pl. műszaki osztály ügyintézője vagy munkaügyi ügyintéző)? Mindkét esetben egy belső szervezeti egység vezetőjének (osztályvezető) közvetlen irányítása alá kerülne. Ezzel a megoldással a fenti, esetlegesen keletkező összeférhetetlenség jogszerűen feloldható-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja valóban előírja egyebek mellett, hogy a magasabb vezetői és a vezetői megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az Mt. 294. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Családban marad – közalkalmazotti hozzátartozói összeférhetetlenség

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazhatja-e közeli hozzátartozóját közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben?
Részlet a válaszából: […] ...házastársa [Mt. 294. § (1) bek. b) pont]. Mindebből megállapítható, hogy amennyiben az integrált intézmény vezetője és a közeli hozzátartozója ugyanabban a szociális, illetve gyermekjóléti intézményben kerülnek alkalmazásra közalkalmazotti jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...29. § (3) bek.].A felszámolás költségei közé egyébként a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője (itt az ügyvezető) és közeli hozzátartozója, élettársa részére járó– a kötelező legkisebb munkabér,– kizárólag teljesítménybérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Óvodavezető és jegyző – nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
Részlet a válaszából: […] ...esetén nem összeférhetetlen, ha a magasabb vezető vagy a vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott a közeli hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az Áht. 9. §-ának c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] Ha a hosszas távollétről való visszatérést követően a munkavállalót a munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni, a munkaviszony közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondás jogcímén szüntethető meg. A felmondás indokai lehetnek: a munkáltató működésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Bérgarancia Alapból történő kielégítés mértéke

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?
Részlet a válaszából: […] ...áll, illetőleg állt, vagy a felszámolónak vagy a felszámoló szervezet fentiek szerint meghatározott munkavállalójának Ptk. szerinti közeli hozzátartozója [Bgatv. 2. § (2) bek.].Amennyiben Ön volt munkavállalóként nem tartozik ezen kizáró okok hatálya alá, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Beteg hozzátartozó ápolása felmondási idő alatt

Kérdés: A munkáltatóm felmondott, jelenleg felmondási időmet töltöm. Súlyosan beteg férjemet ápolom. Orvosi papírral fordultam a munkáltatómhoz, hogy a felmondási idő teljes egészére mentesítsen a munkavégzés alól, de a munkáltatóm ezt megtagadta. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...Az, hogy a férje betegségére tekintettel a munkáltató ezt nem engedélyezte, méltánytalannak tekinthető, de nem jogellenes eljárás volt. A közeli hozzátartozó otthoni ápolására tekintettel azonban, orvosi igazolás alapján a munkáltatónak biztosítania kell fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Bérgarancia Alap lehívásának kötelezettsége

Kérdés: A volt munkáltatóm többhavi munkabérrel tartozik nekem. Nemrég megtudtam, hogy felszámolás alá került. Felhívtam a felszámolót, és érdeklődtem, hogy mikor számíthatok az elmaradt munkabér kifizetésére, mert úgy tudom, hogy ilyenkor le szokták hívni a bérgaranciát. A felszámoló azt mondta, hogy nem akarja lehívni, így nem valószínű, hogy bármekkora összeget is megkapok. Nincs erre valamilyen kötelezettsége a felszámolónak? Megteheti, hogy úgy dönt a munkavállalók kárára, hogy nem kéri a támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy a felszámolónak, vagy a felszámoló szervezet munkavállalójának a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója [Bgtv. 7. § (2) bek.]. Ezen felszámoló döntésétől függő igénylés esetében az állami foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Utazási költségtérítés munkába járáshoz

Kérdés: Egy bt.-nél vagyok alkalmazott határozott idejű munkaszerződéssel. Munkahelyem 15 km-re van a lakóhelyemtől. Busszal járok, útiköltség-térítést nem kapok. Az lenne a kérdésem, hogy járna-e nekem ilyen költségtérítés? A munkáltatóm nem tudná-e valamilyen formában visszaigényelni, ha fizetné a munkába járásom költségét?
Részlet a válaszából: […] ...járó üzemanyag-támogatás illeti meg a munkavállalót, vagy – mozgáskorlátozottsága esetén – a munkába járását biztosító közeli hozzátartozóját (39/2010. Korm. rendelet 4. §). A foglalkoztatási támogatások jelenlegi rendszere nem ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Fizetés nélküli szabadság esetei

Kérdés: Milyen esetekben adható fizetés nélküli szabadság? Mik az erre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...§ (5) bek. a)-c) pontok];d) – kérelmére – a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre [régi Mt. 139. § (1) bek.];e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.
1
2
3
4