Közalkalmazotti jogviszonyban az öregségi nyugdíjkorhatáron túl

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodai dajka 2022. július 25-én betölti a 65. életévét, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Meg kell szüntetni a jogviszonyát a születésnapjával, vagy dolgozhat tovább? Ha a munkáltató szeretné megszüntetni a jogviszonyt közös megegyezéssel, de a közalkalmazott nem járul hozzá, akkor mi a teendő? Hogyan lehet a jogviszonyt egyéb módon megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a körülmény, hogy a közalkalmazott betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, nem jelenti azt, hogy a munkáltató köteles lenne megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt. Ebből következően nem kizárt, hogy tovább dolgozzon Önöknél. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Nyugdíjas közalkalmazott – foglalkoztatás csak a nyugdíj szüneteltetésével

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a nyugdíjkorhatárt még nem érte el, de a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Szeretnénk a nyugdíjast továbbfoglalkoztatni a nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül. Hogyan tudnánk őt alkalmazni, milyen feltételekkel (pl. megbízási szerződéssel)?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a)-(2d) bekezdései alapján az ún. "nők 40" nyugdíj igénylésének nem feltétele a biztosítási jogviszony (közalkalmazotti jogviszony) megszüntetése, csak az előírt jogosultsági idővel való rendelkezés. Más kérdés, hogy bizonyos jogszabályváltozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Lemondás és a közintézmény megszűnése

Kérdés: A Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik önkormányzati intézményünket 2020. szeptember 30. napjával megszüntettük, és az intézmény által ellátott közfeladatot az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vette át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ebben az esetben az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. szeptember 30. napjával megszűnt, a megszüntetést követő nappal az új munkáltatónál pedig munkaviszony létesült. A Kjt. 25/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az átadó és átvevő munkáltató az átadást megelőző 30 nappal korábban – azaz 2020. augusztus 31-e előtt – a közalkalmazottak részére a szükséges tájékoztatást írásban megadta, az érintettek a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot megkapták. Ezt követően az intézmény három közalkalmazottja 2020. szeptember 28. napján írásbeli kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, és lemondással kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, valamint a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, tekintettel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. Az új munkáltatóval a munkaszerződést egyikőjük sem kötötte már meg. A Kjt. 28. §-a szerint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, illetve a lemondási idő két hónap, és ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkáltató megállapította, hogy az intézmény szeptember 30-án megszűnik, amiről a három személy is tudomással bírt, ezért részükre felmentési időt, illetve az erre az időszakra járó távolléti díjat nem állapította meg. A fentiek alapján szeptember 29-e után érvényesíthető lett volna-e a lemondási idő, illetve a lemondási időre járó távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően járt el a jogviszony megszüntetését illetően, és szeptember 29. napjával a közalkalmazottak kérelme nyomán intézkedett a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan.A Kjt. 28. §-a alapján a közalkalmazott a határozatlan idejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Létszámleépítés – a felmentés jogellenességének kérdése

Kérdés: Egy önkormányzati iskolában napközis nevelőként, közalkalmazottként dolgoztam, a jogviszonyomat felmentéssel szüntették meg. A képviselő-testület létszámleépítést rendelt el, a döntés értelmében véglegesen megszűnik a napközis nevelői állás, az álláshelyem öt évig nem állítható vissza, kivéve ha a jogszabályból adódó többletfeladatok azt indokolttá teszik. A munkáltatóm tájékoztatása szerint a továbbfoglalkoztatásomra nincs mód, nincs más betöltetlen álláshely, amit fel tudnának ajánlani nekem. Álláspontom szerint a felmentésem jogellenes, mint ahogy a munkáltató azon gyakorlata is, amely az állandó feladatok ellátásához rendszeres túlmunkát tesz kötelezővé, a napközis feladatokat túlórában látják el a nevelők. Kérdésem: jogszerű-e a felmentés, ha a napközis nevelői feladatok ellátása új felvétel nélkül szerintem nem oldható meg?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony egyoldalú megszüntetéséreirányuló munkáltatói nyilatkozat a felmentés. A Kjt. részletesen felsoroljaazokat az okokat, amelyek alapján a munkáltató felmentéssel megszüntetheti aközalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát. A törvényi felsorolásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.