6 talált cikk a jogviszony létesítése , GYES , közalkalmazotti jogviszony létesítése kifejezésre

Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.

Kérdés: Tudomásunk szerint korábban volt egy olyan szabály, hogy ha egy határozott idejű közalkalmazotti kinevezés ugyanabban az intézményben legalább két alkalommal megszakítás nélkül meghosszabbításra kerül, akkor a harmadik kinevezés a törvény erejénél fogva határozatlan idejűvé válik. Valóban létezett-e ilyen – a közalkalmazottak javára szóló – rendelkezés, és ha igen, akkor pontosan miként szólt, és mikor veszítette hatályát, illetve ha az ma is érvényesíthető, akkor vajon alkalmazható úgy, hogy egyes határozott időre kinevezett közalkalmazottakat most határozatlan idejű kinevezés illetne meg?

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?

Kérdés: Határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyom 2009. március 31-én jár le. Korábban a munkáltatóm, akinél tanulmányaim befejezését követően dolgozom – előbb egy, majd két, azt követően ismét egy évre – folyamatosan meghosszabbította a jogviszonyomat, ám most úgy néz ki, hogy a jövőben nem tud tovább foglalkoztatni. Jogosult leszek-e végkielégítésre?