Rendkívüli munka ellenértéke – számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlék, illetve fizetett szabadidő a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.]. Ez a szabály a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó [Kjt. 2. § (3) bek., 80. §]. A Kjt. önálló pótlékalapot csak a Kjt. 70-75...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet a válaszából: […] ...a kórház költségvetésből működő intézmény, akkor az Mt. szabályai mellett a Kjt. szabályait is alkalmazni kell, mivel az ott dolgozók közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az Mt.-nek ehhez nem kell "kitérnie a Kjt.-re", hiszen a két törvény viszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaszüneti napon végzett munkáért járó díjazás közalkalmazottaknak

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál két műszakban (heti 40 óra) kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazottaink (gondozónők) fizetett ünnepnapon (2015. január 1-jén) munkát végeztek, eddig átlagkeresetként került számfejtésre, mely tudomásunk szerint nem megfelelő. A munkavállalókat ezen a napon milyen díjazás illeti meg, hogyan tudunk számukra elszámolni havi bérezés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. Mivel a Kjt. eltérően nem rendelkezik, ezért a munkaszüneti napon, rendes munkaidőben végzett munka minden órája után ellenértékként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.