Óvoda gazdasági vezetőjének kinevezése – a munkáltatói jogkör

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának b)-c) pontjai szerint köznevelési intézményben vezetői megbízásnak minősül a gazdasági vezetői megbízás. Az óvoda mint önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve a képviselő-testület. Az Áht. 9. §-ának d) pontja szerint a költségvetési szerv irányítása (...) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása hatáskörének gyakorlását jelenti. A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, vezetői megbízás. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint a vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni, a 20/A. § (6) bekezdése alapján pedig a magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén kell a pályázót háromtagú bizottságnak meghallgatni, mely véleményt mérlegelve dönt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a vezetői megbízásról. Fentiek figyelembevételével kérdeznénk, hogy az óvoda gazdasági vezetőjének (vezető) kinevezése kinek a hatáskörébe tartozik (képviselő-testület vagy polgármester)? Több olyan önkormányzati pályázati felhívással találkoztunk, ahol a képviselő-testületet, de olyannal is, ahol a polgármestert jelölték meg döntéshozónak. Tekintettel arra, hogy csak a magasabb vezetői pályáztatás esetén – a vezetői pályázat esetén pedig nem – kell a pályázót a háromtagú bizottságnak meghallgatni, az óvoda gazdasági vezetője esetében a képviselő-testület vagy a polgármester a bizottság véleményének bekérése nélkül is dönthet?
Részlet a válaszából: […] ...kellene gyakorolnia.Ezzel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a Kjt. 83/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében – a helyi önkormányzatokról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Vezetői megbízás meghosszabbítása

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-a és 20/B. §-a tartalmazza a magasabb vezető beosztás ellátására szóló pályázati eljárást. Önkormányzatunk önálló gazdasági intézményének magasabb vezető (intézményvezető) beosztás ellátására a 2020. évben pályázatot írt ki. A veszélyhelyzet miatt – képviselő-testületi döntés nélkül – a polgármester határozatában a pályázatot eredménytelenné nyilvánította. A beosztásra pályázott az addigi intézményvezető-helyettes is, akit egy évre, az új pályázat kiírásáig határozott időre megbíztak az intézmény vezetésével. Kell-e új pályázatot kiírni, vagy újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható-e a megbízott intézményvezető vezetői megbízása? Ha igen, lehet-e újabb egy évre a veszélyhelyzet miatt – nincs testületi ülés –, vagy csak a fennmaradó 4 évre?
Részlet a válaszából: […] A Kat.tv. 46. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy "veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Átsorolás mellőzése szociális szakvizsgával

Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)-(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakörök betöltőit. A szociális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát szabályozó 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklete, a "Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés alóli mentesítés idejére a Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése alapján távolléti díj jár. A távolléti díj számításakor az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének bb) pontja, illetve (2) bekezdésének a) pontja szerint a mentesítés (távollét) kezdő időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bölcsődei gondozót megillető pótszabadság

Kérdés: Bölcsődei gondozó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban helyezkedtem el a múlt hónapban. A kinevezésem aláírásakor azt a tájékoztatást kaptam, hogy harminc munkanap szabadság illet meg. Eddig úgy tudtam, hogy a bölcsődében a közalkalmazottaknak huszonöt munkanap pótszabadság jár. Miért nem kapom meg a pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében a közalkalmazottat az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap, az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és a felsőoktatási intézményekben meghatározott munkakörök esetében évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg (Kjt. 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.