Helyettesítési pótlék bölcsődében

Kérdés:

A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Részlet a válaszából: […] A gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelet, a 257/2000. Korm. rendelet 15. §-ának (10) bekezdése értelmében helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, minibölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Jubileumi jutalom – az összeg megállapítása

Kérdés: Állami működtetésű óvoda-bölcsőde esetén jubileumi jutalom alapjánál csak az alapilletmény vehető figyelembe? A Kjt. 78. §-ának (2a) bekezdése szerint miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani. E szabály alapján vezetői, ágazati szakmai és/vagy nemzetiségi pótlék is figyelembe vehető?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése értelmében a jubileumi jutalom:a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthaviilletménynek megfelelő összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] A Költség tv.-ben biztosított támogatásban részesülő egyházi vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – legalább a Kjt. 55-80....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Ágazati szakmai pótlék és jubileumi jutalom

Kérdés: Az idén július 1-étől kifizetésre kerülő jubileumi jutalom alapjául szolgáló alapilletménybe bele kell-e számítani a pedagógusok július 1-jétől történt szakmaibérpótlék-emelését?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése a jubileumi jutalom alapjaként a közalkalmazott havi illetményének szorzataként állapítja meg, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő hosszától függően kétszeres, háromszoros vagy ötszörös szorzóval. Az illetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Egészségügyi dolgozók besorolása és bérnövelése

Kérdés: Három egészségügyi dolgozónk van, akik alapellátás keretében végzik tevékenységüket: egy fogorvos, egy fogászati asszisztens és egy intézménytakarító. A Kjt. szerint vannak besorolva. Az egészségügyi dolgozókat megillető bérkiegészítés tekintetében a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet értelmében bizonytalanok vagyunk, hogy erre az alapellátásban dolgozó fogorvosunk és asszisztense vajon jogosult-e. Jelen álláspontunk szerint nem jogosultak, mert nem ugyanezen kormányrendelet 2. §-ában foglalt egészségügyi ágazati elő­meneteli szabályok hatálya alá tartozó ellátások, szolgáltatások keretében végzik tevékenységüket. Az intézménytakarító bérkiegészítésre való jogosultságát szintén kizártuk. Kérjük állásfoglalásukat mind a bérkiegészítésre való jogosultságuk fennállását, mind besorolásukat érintően!
Részlet a válaszából: […] ...és az intézménytakarító [Eütev. tv. 4. § a)-b) pont].Az Eütev. tv. 11/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ágazati besorolást a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozókra, közöttük a szakorvosokra alkalmazni kell, tehát a fogorvosra is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és április 20-án reggel 7 órától április 21. reggel 7 óráig (munkaszüneti napon) a beosztása szerint munkát végzett, akkor a fizetett ünnepnapi pótlék hány órára jár a részére? 24 órára, 7 órára vagy nem jár a részére, mert csak a 7 óra és 22 óra közötti időszak számít munkaszüneti napnak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. – közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó szabálya – szerint a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. E szabály alkalmazandó a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Közalkalmazott rendkívülimunkaidő-díjazásának alapja

Kérdés: Irodai közalkalmazottak túlóra-elszámolásánál mi számít a számítási alapnak, a közalkalmazotti illetménytábla, vagy az illetménytábla szerinti illetmény és az illetménykiegészítés együtt adja a havibért?
Részlet a válaszából: […] A Kjt.-ben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a Kjt. 70-75. §-ai szerinti illetménypótlékra jogosult. Ezen illetménypótlék számításának alapját a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg (Kjt. 69. §). Ugyanakkor a rendkívüli munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Bérpótlékok munkaszüneti vagy vasárnapi, illetve rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és munkaszüneti napon
- -a beosztása szerint munkát végzett, akkor a havibéren felül jár-e az alapbér arányos része és a 100%-os munkaszüneti pótlék, vagy csak a 100%-os pótlék?
- -amennyiben beosztásától eltérően, heti pihenőnapján végezett munkát, akkor a havibéren felül az alapbér arányos része, és a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért 100%-os fizetett munkaszüneti pótlék jár?
Rendkívüli munkaidőben, napi munkaidőn, munkaidőkereten, elszámolási időszakon felüli, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékok (50%, 100%) helyett kiadott szabadidő esetében a havibéren felül:
- -az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék helyett szabadidő,
- -az alapbér arányos része és a 100%-os pótlék helyett szabadidő és 50%-os pótlék jár?
Megfelelő-e az az eljárás, hogy alapbér helyett szabadidő és a megfelelő pótlék kerül kifizetésre? Vasárnapi pótlék (készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak) esetében a havibéren felül is az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék jár, vagy csak a pótlék, illetve az alapbér arányos része helyett adható-e ki szabadidő és az 50%-os pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...napi – rendkívüli munkavégzésért cserébe további 100% pótlék illeti meg [Mt. 143. § (4) bek.].Az 50%-os túlórapótlék a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidővel is kiváltható. A szabadidő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Közalkalmazottak munkaközi szünete

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szünetet, hanem az Mt. erre vonatkozó szabályainak – az Mt. 86. § (3) bekezdése a) pontjának – alkalmazását nem zárja ki a közalkalmazotti jogviszony tekintetében (Kjt. 59. §). E törvényhely b) pontja azt is hozzáteszi, hogy a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Illetmény megállapítása iskolai végzettség alapján

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom egy általános iskolában mint portás. Végzettségem egészségügyi szakközépiskola, jelenleg "C5" fizetési osztályba soroltak, 94 000 Ft az illetményem. A munkáltatóm szerint engem nem érint a garantált bérminimum változása, nem kapok semmilyen béremelést, mivel ez csak az irodában dolgozókra vonatkozik. Van olyan irodista, aki eddig "B" fizetési osztályban volt, érettségije sincs, ő mégis megkapta a 108 000 Ft-os illetményt. Ezek szerint, ha valaki olyan munkakörben foglalkoztatott, amelyik betöltéséhez szakközépiskola kell vagy szakképzettség, az megkapja a garantált bérminimumot, még ha nem is rendelkezik a végzettséggel, én pedig a jelenlegi munkakörömben nem? Mire számíthatok, járna nekem valamilyen mértékű emelés? Családi adókedvezményt egy gyerek után kapok.
Részlet a válaszából: […]  A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott részéremegállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljesmunkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.