Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek és szempontok szerint biztosította azt egyes közalkalmazottjai számára. A jogosultsági feltételek között egyfelől a közalkalmazotti jogviszony keletkezésének időpontját, másfelől a közalkalmazott munkavégzési és rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Felmondás az óraadóknak

Kérdés: Magániskolában dolgoztam óraadó testnevelő tanárként. Az iskola a koronavírus miatt március 16-án azonnali hatállyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen kívüli munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez – amellett, hogy ezt a lépést a munkáltató részéről kifejezetten rosszindulatúnak látom – hátrányos megkülönböztetés, hiszen a munkaviszonyban álló kollégámat nem küldték el! Mi ezzel kapcsolatban a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...óraadók nem munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) állnak, hanem megbízási szerződéssel foglalkoztatják őket. Az óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató [Nkt. 4. § 21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Lakóhelyen alapuló megkülönböztetés és negatív diszkrimináció

Kérdés: A feleségem, aki egyben három gyermek édesanyja, határozott idejű munkaviszonyban áll egy önkormányzati fenntartású szervezettel (múzeummal). A feleségem szerződését azért nem akarják meghosszabbítani, mert a szomszéd településről jár át. A munkájában kivetnivalót nem találnak, közvetlen vezetője és kollégái elégedettek a tevékenységével, de a képviselő-testület azért nem akar szerződést hosszabbítani, mert nem az adott településen lakunk. Ehhez az önkormányzatnak joga van-e, és nem minősül-e ez valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató egy olyan múzeum, amelyet a helyi önkormányzat tart fenn, nagy a valószínűsége annak, hogy az Ön felesége a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, és nem az Mt. szerinti munkaviszonyban áll. Ennek eldöntése ugyanakkor nem nélkülözhetetlen az Ön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Bérpótlékok készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében van-e különbség a készenléti jellegű munkakörben, illetve a folyamatos megszakítás nélküli munkarendben, de egyben készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott bérpótlékai (vasárnapi pótlék, fizetett ünnepnapi pótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék), pihenőideje, beoszthatósága stb. tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak munkaidejének beosztására és díjazására a Kjt. mellett az Mt. szabályait is alkalmazni kell [Kjt. 2. § (3) bek.] – figyelemmel arra, hogy az Mt. a Kjt. általános háttérjogszabálya. Általános jelleggel igaz, hogy a készenléti jellegű munkakörben és e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.