6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Praxisjog átruházása – a munkáltató személyében bekövetkező változás
Kérdés: Praxisjog átruházása során a felek mint természetes személyek adásvételi szerződést kötöttek. A praxisjog az adott orvos személyéhez kötődő jogosultság, így ott a felek természetes személyek, azonban az egészségügyi asszisztenst az orvos által működtetett vállalkozás foglalkoztatja. A praxisjog átruházásával a vevőre átszállt minden kötelezettség. Az egészségügyi asszisztens vonatkozásában a praxisjog átruházása az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változásnak tekinthető-e így, hogy a munkáltatók nem az orvosok (akik között az adásvételi történt), hanem az általuk működtetett vállalkozások? Amennyiben az Mt. 36. §-a szerinti munkáltatói jogutódlásnak számít, akkor alkalmazandó-e, hogy az eladónál töltött munkaviszony (30 év) elismerésre kerül egy esetleges vevő munkáltatói munkaviszony megszüntetésénél, a végkielégítés és felmondási idő számításánál? Amennyiben nem az Mt. 36. §-a szerinti jogutódlás, akkor az eladó vállalkozása megszünteti a jogviszonyt, és a vevő vállalkozása pedig új jogviszonyt létesít az asszisztenssel. Törvény szerint melyik megoldás a jogszerű?
2. cikk / 6 Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása
Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
3. cikk / 6 Felmondás és a munkáltató személyében bekövetkező változás
Kérdés: A cég egyik fióktelepén levő bolti egység értékesítésre kerül. Az értékesítés során a cég mint eladó és a vevő megállapodtak abban, hogy a vevő mint az egység új tulajdonosa tovább foglalkoztatja az egységvezetőt és a helyettest. Más munkavállalók azt kérik, hogy a munkáltató munkaviszonyukat mondja fel, és fizesse ki a járandóságaikat (végkielégítés stb.). Tekintettel arra, hogy a munkavállalók nem kívánnak az új tulajdonosnál munkát vállalni, a cég ugyanazon munkakörben ugyanazon munkabér fejében egy másik fióktelepen munkát ajánlott fel a munkavállalók részére, akik ezt a munkát sem kívánják elfogadni, és továbbra is kérik, hogy a munkáltató felmondással szüntesse meg a munkaviszonyukat. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi munkahelyük a lakóhelyükön van, a felajánlott bolti egység munkahely a cég másik fióktelepén található. Jogszerű-e a munkavállalók kérése ez esetben, nevezetesen a munkáltató részéről történő munkaviszony felmondása, végkielégítés kifizetése? Mi a teendő, amennyiben a munkaszerződés-módosítást a munkavállalók nem írják alá?
4. cikk / 6 Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között
Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
5. cikk / 6 Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen
Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
6. cikk / 6 Jogutód munkáltató – közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam április végéig egy minisztériumban. Április 30-án közös megegyezéssel megszűnt a közszolgálati jogviszonyom, és a megegyezésben egyúttal négyhavi illetmény kifizetéséről is megállapodtam a munkáltatómmal. Az említett illetmény kifizetésére máig nem került sor. A munkáltatóm megszűnt, és több új minisztérium is jogutódjaként került megjelölésre. Kérdésem, hogy kitől követelhetem elmaradt járandóságomat?