Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó. A kinevezésmódosításranézve pedig a Ktv. 14. §-a általános szabályként a közigazgatási szerv és aköztisztviselő közös megegyezését írja elő, a kivételes – a kormánytisztviselőhozzájárulása nélküli – módosítási esetek között ez pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásra jön létre.A 82. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a munkáltató és a munkavállaló amunkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkáltató tehátköteles a munkavállalót foglalkoztatni, de nem köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Személyi alapbér módosítása a minimálbér szintjére

Kérdés: Gépkocsivezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola. A munkavállaló személyi alapbére havi 89 500 Ft. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet alapján nem tudjuk fenntartani ezt a bérszínvonalat, ezt a minimálbér mértékére szeretnénk csökkenteni. Megtehetjük-e ezt a munkaszerződés egyoldalú módosításával? Köt-e minket a jogszabályban rögzített garantált bérminimum?
Részlet a válaszából: […] ...juthatunk, hogyelvileg nincsen jogi akadálya annak, hogy a kérdésben említett munkavállalómunkaszerződését a felek írásban közös megegyezéssel úgy módosítsák, hogy aszemélyi alapbére a jelenlegi mértékről a kötelező legkisebb munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Csökkenthető-e a munkavállaló bére?

Kérdés: A gazdasági válság miatt megnehezedett működésünk miatt keresünk olyan jogszerű megoldásokat, amelyekkel a költségeink csökkenthetők. Ha nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalóknak, lehetséges-e a bérük csökkentése?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 82. § (1) bekezdése szerint a munkaszerződést -melynek a munkabér kötelező tartalmi eleme – a munkáltató és a munkavállalócsak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkáltató tehát nem csökkenthetiegyoldalúan a munkavállaló munkabérét. Ha a munkáltató nem tud...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő mértékévelösszefügg."Az Mt. 82. § (1) bekezdés továbbá kimondja: "A munkáltató ésa munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja." Végülaz Mt. 144. § (1) bekezdése szerint: "Személyi alapbérként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Részmunkaidő – a kieső munkaidőre járó támogatás

Kérdés: Egyik teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk családtagja ápolására hivatkozva kérte a munkaszerződésében a munkaidő napi 4 órás részmunkaidőre történő módosítását. A munkavállalónk szerint igénybe vehetnénk egy, a részmunkaidős foglalkoztatást célzó támogatást annak érdekében, hogy a munkabére megmaradjon a korábbihoz hasonló szinten. Valóban van-e kifejezetten ilyen támogatás, és ha igen, mi az igénybevétel feltétele?
Részlet a válaszából: […] A 70/2009. Korm. rendelet 4. §-a tartalmazza alétszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatástámogatását. Ez a munkaügyi központ által közzétett felhívás alapján vehetőigénybe a munkaadó kérelmére, feltéve hogy a munkáltató a vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt

Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozó körülményeiben bekövetkezettváltozást. Ezt követően a felek a támogatás nyújtásáról szóló hatóságiszerződést közös megegyezéssel módosíthatják, így elkerülhető a szerződésszegéshátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazása, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidőssé történőátalakításához módosítani kell a munkaszerződést. Ehhez pedig a munkáltató és amunkavállaló közös megegyezése szükséges (Mt. 82. §). Vagyis csak abban azesetben módosul a munkaszerződése és lesz a munkaviszonya részmunkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...– órabérré alakítására – amunkaszerződés módosításával lehetőség van. A munkáltató és a munkavállaló amunkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja [Mt. 82. § (1) bekezdés].Ebben az esetben meg lehet határozni a munkakörökre vonatkozó bért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...út, hiszen ilyen helyzetbentilos a rendes felmondás – még a munkavállaló személyében rejlő okratekintettel is. Esetleges megoldás a közös megegyezés – kellően vonzómegszüntetési feltételek mellett.A kérdés második felére válaszolva, a munkáltató köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.