18 talált cikk a Szabadság , részmunkaidő , közös megegyezés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkavállaló jelezte, hogy szeretne visszajönni az eddigi 8 órás munkarendből 4 órás munkarendbe, mivel gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) részesül. Ha a felhalmozott szabadságát – ami 50 munkanap – 8 órában adjuk ki, ez érinti a GYOD-ellátás folyósítását? Megtehetjük, hogy kérésére a szabadságait 4 órában adjuk ki úgy, hogy a munkabére ezáltal csökkenni fog?

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyos (Kttv.), részmunkaidős kolléganőnek 2022. december 31. napján jár le a GYES, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Ilyen esetben legkésőbb mikor kell vele felvenni a kapcsolatot, hogy vissza kíván-e jönni dolgozni? Ha nem él a lehetőséggel, mik a teendők és milyen határidővel?

Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.

Kérdés: A munkavállaló jelenleg gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát tölti, munkakörébe 4 órás részmunkaidőben kíván visszatérni (a gyermek jelenleg 1,5 éves). A munkáltató jelenleg egy másik munkakörben tudná teljesíteni a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó kérést, az eredeti munkakörben nem. Ez a munkavállaló végzettségének, tapasztalatának szintén megfelelő lenne. Köteles-e az ilyen tárgyú szerződésmódosításhoz hozzájárulni a munkavállaló? Ha nem járul hozzá, akkor az állásidő szabályait kell-e alkalmazni, és milyen mértékkel kell azt figyelembe venni?

Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?

Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?

Kérdés: Köztisztviselő kérelmezte a Kttv. 50. §-ának (4) bekezdése szerint 2017. március 31. nappal fizetés nélküli szabadságának megszüntetését, és a Kttv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján 2017. április 1-jétől heti 30 órás részmunkaidőben való visszafoglalkoztatását. A fizetés nélküli szabadságon való tartózkodás miatt előző évekről megmaradt szabadságainak kiadására a heti 40 órás illetmény alapján kellene történnie a munkáltató általi kifizetésnek? Vagy 2017. április 1-jétől módosíthatja a munkáltató a kinevezést heti 30 órára, és így az előző évekről megmaradt szabadságokra már a részmunkaidő alapján járó illetmény kerülhet kifizetésre?

Kérdés: GYED-en lévő anyukaként visszamentem dolgozni az eredeti fix, határozatlan státuszomba 6 órás részmunkaidős munkakörben. Mivel a fizetés nélküli szabadságom alatt felvettek más munkavállalót a helyemre, ezért nekem felajánlottak egy másik munkakört, ami azonban szintén GYES-es hely. Az aggályom az volt, hogy a fix státuszomat elveszítem. A munkáltatóm felajánlotta, hogy a munkaszerződés módosításában az állna, hogy megmarad a régi fix, határozatlan státuszom, ahova mindig lesz visszautam, de megbízással áthelyez más munkakörbe 44 munkanapra, mert ezt a 44 munkanapot lehet mindig hosszabbítani. Számomra zavaros ez az ajánlat.

Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)-(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.