Összeférhetetlenség – ha a férj a felesége főnöke

Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató kárára összejátszanának, vagy más módon veszélyeztetnék a munkáltató jogos gazdasági érdekét.Megállapítható viszont a kötelezettségszegés, ha a kérdésben jelzett tényállás valósul meg, azaz például a vezető a feleségét olyan munkakörben foglalkoztatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes napot igazolatlan távollétnek tekintheti.A munkaidő elszámolásától függetlenül, nem vitatottan a munkavállaló vétkes kötelezettségszegést követett el, ami miatt a munkáltató további jogkövetkezményeket alkalmazhat. Egyrészt, ha van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...ha az alacsony teljesítmény oka a munkavállalók munkavégzésében keresendő. Ha meg is állapítható, hogy a munkavállalók vétkes kötelezettségszegése okozta a rossz eredményeket, ezért hátrányos jogkövetkezményt (fegyelmi büntetést) a munkáltató csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...nem térhet el. Amennyiben ezt akötelezettségét nem teljesíti, úgy– a kiesett időre munkabérre nem jogosult, és– a munkáltató – a kötelezettségszegés gyakoriságára,mértékére tekintettel – munkajogi szankciót alkalmazhat, és akár amunkaviszonyt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Igazolt hiányzás – jár-e díjazás?

Kérdés: Egyik ingázó munkavállalónk a múlt hónapban egy alkalommal kb. 2 órát késett. Az indok az volt, hogy a bevezető úton buszsávot alakítottak ki, és az óriási dugóban nem tudott időre beérni. Ezt elfogadtuk igazolt hiányzásnak. Ilyen esetben ugye nem kell a kiesett két órára bért fizetni a munkavállalónak? Vagy a személyi alapbér ekkor is jár?
Részlet a válaszából: […] ...tehát elháríthatatlan ok miatt van távol a munkahelyéről, ami -ahogy a kérdésében fogalmazott – valóban igazolt hiányzás, azaz nemkötelezettségszegés a munkavállaló részéről. A munkavégzési kötelezettség alólimentesülés idejére azonban csak a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás lefolytatói

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?
Részlet a válaszából: […] A 356/2008. Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján agazdasági vezetőé egyértelműen magasabb vezetői pozíciónak minősül. A Kt. 8. §(1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerint a helyi önkormányzati költségvetésiszerv irányító szervének vezetője a helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.