9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Összeférhetetlenség – ha a férj a felesége főnöke
Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?
2. cikk / 9 Ügyfélkörelvonás – egyéni vállalkozás munkaviszony mellett
Kérdés: Cégünk könyvviteli szolgáltatással foglalkozik. Egyik dolgozónk ugyanezen tevékenységi körrel egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki. Erről az ügyfélkapus visszaigazolás alapján szereztünk tudomást. Ebben az esetben milyen lehetősége van a munkáltatónak? Mit tehetünk a saját ügyfélkör védelme vagy a munkaidő alatti saját vállalkozói tevékenység tilalma (pl. telefonok, e-mailek kezelése) céljából? Jogosult volt egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására a munkáltató hozzájárulása nélkül?
3. cikk / 9 Konkurencia a munkahely falai között
Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését – ahelyett, hogy továbbította volna – elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?
4. cikk / 9 Vezető munkavállaló munkaviszonyának azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Meg lehet-e szüntetni azonnali hatályú felmondással annak a vezető állású munkavállalónak a munkaviszonyát, aki rendszeresen anélkül ismer el egyes szerződéses követeléseket, hogy ellenőrizné, azok mögött van-e tényleges teljesítés? Mivel számos esetben bebizonyosodott, hogy a követelések nagy része valójában nem is volt jogos, ebből következően e tevékenységével jelentősebb összegű kárt okozott a cégnek.
5. cikk / 9 Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete
Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
6. cikk / 9 Hátrányos jogkövetkezmény – fizetés nélküli szabadság alatt vezetett blogért
Kérdés: Az egyik munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van. Viszont jelenleg is vezet egy blogot, amin olyan bejegyzések jelennek meg, amelyek gyakran rossz színben tüntetik fel a céget. Ha fizetés nélküli szabadságon van az illető, akkor emiatt alkalmazhatunk-e vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket, illetve felmondhatunk-e neki, vagy meg kell várni, amíg véget ér a fizetés nélküli szabadsága?
7. cikk / 9 Okirat-hamisítás – mint az azonnali hatályú felmondás indoka
Kérdés: Az asszisztens kolléganő nem talált néhány fontos szerződést. Néhány nappal később átadta nekünk a keresett iratokat, azonban a felhasználásuk során megállapítottuk, hogy bár tartalmilag megfelelnek a keresett szerződéseknek, és látszólag a mi aláírásunkkal vannak ellátva, az aláírások ténylegesen nem tőlünk származnak. Mikor felelősségre vontuk, bevallotta, hogy nem találta meg az iratokat, ezért "pótolta", vagyis "ismét előállította" azokat. Mivel a kolléga gyakorlatilag meghamisította a szerződéseket, a továbbiakban nem tudunk megbízni benne. A magatartása megalapozná-e az azonnali hatályú felmondást?
8. cikk / 9 Azonnali hatályú felmondás közlésére nyitva álló jogvesztő határidő, a munkaviszony megszűnésének időpontja
Kérdés: A cégnél dolgozó takarítónőt lopáson értük. A munkáltatói jogkör gyakorlója ekkor sajnos éppen szabadságon volt, így, bár telefonon értesítettük, a távollétében nem akart dönteni a munkavállaló sorsáról. Két héttel később meghozta a döntését, éppen az azt követő tizenötödik napon, hogy tudomást szerzett az esetről. A munkavállalóval az azonnali hatályú felmondást postán közöltük. Most azzal fenyegetőzik, hogy beperel bennünket, mert határidőn túl mondtunk fel neki. Engedjünk a követeléseinek, vagy egy perben sikeresen meg tudjuk védeni az azonnali hatályú felmondásunkat?
9. cikk / 9 Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?
