9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres
Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
2. cikk / 9 Keresőképtelenség – az orvosi igazolás bemutatása
Kérdés: Mi a munkáltató feladata abban az esetben, ha a munkavállaló többszöri felszólítás ellenére sem küldte el az orvosi igazolását a keresőképtelenségéről? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak akkor, ha a dolgozó a munkahelyén nem jelent meg, és orvosi igazolást sem küldött?
3. cikk / 9 Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén
Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
4. cikk / 9 Félig ledolgozott munkanap elszámolása
Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
5. cikk / 9 Üzemorvosi vizsgálat elmulasztása
Kérdés: A munkáltató milyen jogi eszközökkel élhet abban az esetben, ha a munkavállaló részére egy meghatározott időpontot állapít meg a kötelező üzemorvosi vizsgálat elvégzésére vonatkozóan, de a munkavállaló a részére többször megadott időpontban sem megy el a vizsgálatra, és az adott időpontban nem volt részére távollét (szabadság) engedélyezve? Amennyiben az orvosi alkalmassági igazolás lejárt, a munkáltató az ezt követő naptól élhet-e a fizetés nélküli szabadság mint egyoldalú nyilatkozat intézményével?
6. cikk / 9 Munkavállalói azonnali hatályú felmondás – indokolás és határidő
Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?
7. cikk / 9 Bértámogatás – a nettó létszámnövekedés megítélése
Kérdés: Munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódóan részesül cégünk bértámogatásban. A támogatás egyik feltétele, hogy a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze a munkanélküli felvétele. Megsértjük-e ezt a feltételt, és ezzel együtt vissza kell-e fizetnünk a támogatást, ha megszüntetjük az előrehozott öregségi nyugdíjazásban részesülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött néhány munkavállalónk munkaviszonyát?
8. cikk / 9 Tanulmányi idő túllépése a felkészülést akadályozó munkáltatói kötelezettségszegés miatt
Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?
9. cikk / 9 Rendkívüli felmondás – a felmondási idő alatt
Kérdés: Cégünk nemegyszer került már olyan helyzetbe, hogy a rendes felmondásunkat követően egyes munkavállalók a felmondási idejük munkával töltött része alatt kicsit többet engedtek meg maguknak. Késtek, a munkaidő alatt búcsúpartikat szerveztek nem kevés alkohol elfogyasztása mellett, egy esetben pedig az elhelyezkedés érdekében egy távozó kollégánk e-mailen olyan adatokat juttatott ki a cégtől, amelyek véleményünk szerint üzleti titoknak minősülnek. Milyen szankciót alkalmazhatunk, megszüntethető-e a felmondási idő alatt rendkívüli felmondással a legrenitensebbek munkaviszonya?